Július 18-án érkezik Budapestre Benjá-mín Netanjáhú. Harminc éve nem járt Magyarországon izraeli miniszterelnök. A látogatást kellemetlen diplomáciai közjáték előzte meg. A zsidó állam budapesti nagykövetsége nyilatkozatban ítélte el a magyar kormányt a Soros Györgyöt ábrázoló plakátkampány miatt. A Háárec című izraeli lap szerint azonban később a közel-keleti ország külügyi tárcája visszavonta a nagykövetség nyilatkozatát, mivel arról nem egyeztettek a külügyminiszteri tisztséget is betöltő Benjámín Netanjáhúval. Később egy tisztázó közleményt jelentettek meg. E szerint Izrael helyteleníti az antiszemitizmus bármilyen formáját, és kiáll a zsidó közösség mellett bárhol, ahol ezzel szembesül.
A közlemény szerint ez az az ok, amely miatt a nagykövet közzétette a szóban forgó nyilatkozatot. Az izraeli külügy hozzáteszi: ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy az amerikai befektető bírálatát ne tekintené legitimnek. „Soros folyamatosan aláássa a demokratikusan megválasztott izraeli kormányt azzal, hogy olyan szervezeteket pénzel, amelyek rágalmazzák a zsidó államot” – fogalmaz a dokumentum.
A Soros-törvény
A Háárec szerint az izraeli kormánypárt, a Likud egyik képviselője törvényjavaslatot nyújt be, hogy megakadályozza a baloldali szervezetek külföldi finanszírozását. A szövege szerint „bármilyen személy, aki Izraellel szemben tevékenykedő szervezeteket finanszíroz, nem támogathat semmilyen szervezetet vagy nonprofit szövetséget a zsidó államban”. A javaslat, amelyet benyújtója „Soros-törvénynek” nevez, beleillik a baloldali szervezetek működését kontrolláló jogszabályok sorába – jegyzi meg a lap.
Az ügy előzményei 2016 augusztusára nyúlnak vissza. Akkor szivárgott ki ugyanis több mint 2500 dokumentum a Soros György által irányított alapítványoktól. Egyes feltételezések szerint az alapítványok szervereit orosz hekkerek törték fel, bár a kiszivárogtatók magukat amerikai aktivistáknak nevezték.
A dokumentumok között az amerikai befektető által finanszírozott Open Society Foundations (Nyílt Társadalom Alapítványok) jelentései és kutatási anyagai is megtalálhatók. Az elemzések a migránsválságról, az ukrajnai krízisről, az amerikai faji megkülönböztetésről, valamint az izraeli–palesztin viszonyról szólnak.
Izrael ellen?
A Jerusalem Post akkori híradása szerint 2001 óta 10 millió dollárt kapott a palesztinokat támogató Arab Regionális Iroda. A lap idéz egy 2015-ös dokumentumból, amely szerint „sikereket értek el abban, hogy Izrael rasszista és antidemokratikus politikájára ráirányították a nemzetközi közvélemény figyelmét”. Az izraeli jobboldal és az amerikai republikánus zsidó szervezetek ennek nyomán érvelnek a mellett, hogy Soros Izrael-ellenes. Azt mondják, Barack Obama 2009-es megválasztása után a Soros-szervezetek elérkezettnek látták az időt arra, hogy meggyengítsék Washingtonban az izraeli érdekkijárást. „A jobboldali, pro-izraelinek nevezett lobbi vesztett hitelességéből, mert tevékenysége szorosan összefonódott a Bush-adminisztráció Közel-Kelet-politikájával” – áll egy 2013-as összefoglalóban. „Az Obama-adminisztráció távol tartja magát ettől a diszkreditálódott politikától, így tér nyílik az értelmes, elfogulatlan párbeszédre, beleértve a zsidó állam politikájának bírálatát” – írja a jelentés.
A közel-keleti országban a Sorost kritizálók például azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy szervezete 2012 és 2014 között 100 ezer dollárral támogatott egy csoportot, amely leszerelt izraeli katonákból áll. A szervezet Európát és az Egyesült Államokat járja, s az izraeli hadsereg háborús bűneiről tart előadásokat. A csoport 2012-ben 841 ezer dollárral gazdálkodhatott, így a százezres támogatás jelentősnek számít. Izraelben többek között azt kifogásolják, hogy ha ilyenekre ad pénzt Soros, akkor a Palesztin Hatóság és a Hamász háborús bűneinek a feltárására miért nem költ.