Lapzártánk idején válik véglegessé az EP-választásokon induló romániai pártok, valamint független jelöltek listája, a kampány pedig április 27-én kezdődik. Összesen három önálló aspiráns és tizenhárom párt vagy pártszövetség jelentkezését fogadta el a Központi Választási Bizottság (BEC). Köztük van a legnagyobb kormányformáció, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és koalíciós partnere, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (Alde), az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR), a Victor Ponta volt szocdem kormányfő által alapított Pro România párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Dacian Cioloş volt technokrata miniszterelnök nevével jelzett USR-PLUS 2020 Szövetség, a Traian Băsescu exállamfő által létrehozott Népi Mozgalom Párt (PMP). Érdekes egyéni jelölt Gregoriana Tudoran, aki a Marosvásárhely–Jászvásár-autópálya megépítéséért folytatott kampányával szerzett ismertséget.
RÁNCFELVARRÓK
A közvélemény egyelőre mérsékelt érdeklődéssel várja és fogadja a különböző politikai alakulatok üzeneteit. Annál nagyobb figyelem övezi viszont a különböző listák húzóneveit, továbbá a topjelöltek személyes és pénzügyi előéletét. Ami viszont egyértelműen fokozódó jelenségnek tekinthető: a pártok elsősorban médiaszereplők harcba dobásával igyekeznek ellensúlyozni egyre „fáradtabb” imázsukat. Egy korábbi sikeres kísérlet is erősíti a trendet: Bukarest főpolgármestere, Gabriela Firea volt tévés újságíró változatlanul az egyik legnépszerűbb politikusnak számít Romániában. A jelentős mértékben a PSD politikai érdekeit szolgáló Antena 3 hírcsatornán műsorvezetőként, hírolvasóként és szerkesztőként ismertté vált hölgyet a kormánypárt jelöltjeként választották meg 2016-ban a román főváros elöljárójának, és egyelőre minden elkerülhetetlen kopás ellenére tartja a pozícióit.
Talán ebből kiindulva emelték most a szociáldemokraták EP-listájuk második helyére Carmen Avramot, az Antena 3 másik műsorvezetőjét, aki a Liviu Dragnea PSD-vezér, képviselőházi elnök kedvenc felvonulási területének számító hírtelevízió egyik közismert, többnyire a kiegyensúlyozottság látszatára is adó arca.
Rareş Bogdan véleményvezér, a pnl listavezetője. Magyarellenes tévésből lett magyarellenes politikus
Meredekebbet húztak viszont a nemzeti liberálisok. Ők egy másik hírtévé, a Realitatea esti vitaműsorának egykori vezetője, Rareş Bogdan után kötötték a szekerüket, aki sok esetben szalonképtelen, sőt botrányos stílusban heccelte nézőit a kabinet, a PSD, az RMDSZ vagy éppen a magyar közösség ellen. Az általa vezetett, Hatalmi játszmák című műsor többször képezte a médiahatóság, valamint a diszkriminációellenes tanács (egyenlő bánásmód hatóság – a szerk.) tanácskozásainak a témáját, de az időközben csődeljárás alá került csatorna fontosabbnak tartotta a nézettséget a tetemes pénzbírságok elkerülésénél.
A döntést maga a műsorvezető jelentette be élő adásban, amikor – ideiglenesen – el is köszönt a nézőktől. A Mediafax hírügynökségnek kifejtette: azért vállalta a jelöltséget, mert azt akarja, hogy a PNL története során először az első helyen végezzen a választásokon. A Klaus Johannis államfő „anyapártjának” számító liberális formáció amúgy tíz mandátum elnyerésére számít, ez huszonöt-harminc százalékos eredménynek felelne meg.
ÓRÁK, KÉPEK, SZÁMLÁK
A jelöltlisták hitelesítése után a választási bizottság honlapján megjelent vagyonbevallások máris adtak némi csámcsognivalót a közvéleménynek. Így például kiderült, hogy a PNL szociáldemokrata- és magyarfaló extévés listavezetője legalább kétszázezer euró értékű óragyűjtemény birtokosa. Képzőművészeti kollekciójának az értéke is legalább kétszázezerre rúg, ékszerei 150 ezer körüli összeget tesznek ki, a „családi ezüstje” pedig 15 ezer eurónyit. A bankszámláján hatvanezer euró pihen, s több mint négyezer négyzetméternyi eltérő besorolású telek, ház és lakás egészíti ki a családi vagyont. Tévés fellépéseiért,valamint különböző cégeknek osztogatott kommunikációs és arculati tanácsaiért tavaly Rareş Bogdan 160 ezer eurós (ötvenmillió forintnyi) honoráriumban részesült.
A kisebbik kormánypárt, az Alde eddigi európai parlamenti helyét megőrizni kívánó listavezetője, Norica Nicolai néhány tétel tekintetében a kanyarban sincs Bogdanhoz képest, viszont tavaly nettó 81 319 eurós (26 millió forintnyi) EP-képviselői javadalmazásban részesült, a különböző költségek fedezésére pedig 181 ezret kapott a strasbourgi kasszából. A vagyonbevallásból nem derül ki, mennyit érhet a Buzău megyében lévő 12 600 négyzetméteres mezőgazdasági terület és az összesen mintegy tízezer négyzetméternyi településen belüli földje.
Ismétlésre készül az RMDSZ listavezetője is, a vajdahunyadi illetőségű Winkler Gyula. Az ő „listája” szerényebb: négy ház, 3140 négyzetméteres telek és egy hétéves BMW mellett a tavalyi 81 239 eurós javadalmazás szerepel rajta, valamint 45 072 kiadásokra, továbbá 52 992 eurónyi adózandó egyéb jövedelem.
Két volt miniszterelnök szintén Európába készül. A PSD hajdani kormányfőjének, a Pro România listavezetőjének, Victor Pontának a családi bankszámláján 175 ezer eurót és 35 ezer dollárt sikerült megtakarítania, de a különböző kihelyezett, befektetett, kölcsönadott összegek együttes értéke újabb 115 ezer euró körül mozog. Messze a teljesség igénye nélkül. Az USR-PLUS húzóembere, Dacian Cioloş nemcsak a miniszterelnöki bársonyszékben fordult már meg, európai biztos is volt. Ehhez képest szinte ciki a neve mellett szereplő 73 ezer eurós értékpapír-állomány.
Igaz, 65 ezer eurót is kikölcsönzött magánszemélyeknek és egy cégnek. Tavaly pedig a Világbanktól 20 369 eurós honoráriumban részesült. A PSD listavezetője, Rovana Plumb, az európai alapokért felelős miniszter mind közül a legszegényebb, noha pártját a helyi kiskirályok alakulataként is szokták emlegetni. A parlamenttől és a kormánytól kapott (mintegy 9,4 millió forintnyi) fizetésén kívül egy kisebb nyaralónak és egy 670 négyzetméteres háznak a tulajdonosa, illetve társtulajdonosa, és van egy 800 ezer eurós (mintegy 256 millió forintos) hitele.
SZLOGENPARÁDÉ
A fenti számsorok és a mögéjük képzelt újabbak mindenképpen nagyobb érdeklődésre tartanak számot, mint a pártok választási üzenetei. Romániában ugyanis korántsem tulajdonítanak akkora fontosságot az EP-megmérettetésnek, mint Magyarországon. Sokkal inkább a belpolitikai erőviszonyok aktuális állapotának a felmérési eszközeként kezelik az év végén esedékes elnökválasztás előtt. Ezt látszanak alátámasztani az általánosság ködében mozgó szlogenek is. A PSD részéről például „Románia többet érdemel” feliratokat lenget a szél országszerte. A Pro România megtrollkodta az unalmas jelmondatot: „Románia valóban többet érdemel. Légy hát Pro România!” A liberálisok pedig egyenesen megvásárolták a romaniameritamaimult.ro (Románia többet érdemel) doménnevet, így ha valaki erre keres rá, a honlapjukon köt ki, ahol ez a hibaüzenet jelenik meg: „Error 20-20. A PSD nem működik.”
Serkentheti viszont a szavazási kedvet az EP-választásokkal együtt tartandó referendum, amelyet korrupciós témában hirdetett meg Klaus Johannis, a PNL egykori elnöke. S a hivatalos kampány csak 27-én kezdődik.
Borítófotó: Carmen Avram, a PSD lista egyik húzóembere. a csata romániáért műsora a székely szeparatistákat és orbán viktor hódítót ostorozta
