Donald Trump amerikai elnök döntött arról, hogy az Egyesült Államok kilép a párizsi klímamegállapodásból. Washington szeretné újratárgyalni a feltételeket, mert azok szerintük hátrányosak Amerika számára. Az európai országok (a franciák, a németek és az olaszok), valamint az EU vezető tisztségviselői jelezték, hogy nem látnak lehetőséget a tárgyalások megújítására.
Az egyezményt 195 ország írta alá. Vállalták, hogy csökkentik szén-dioxid-kibocsátásukat. Ahhoz, hogy Kína teljesíteni tudja a célt, 2030-ig 60 százalékkal kellene mérsékelnie a szén-dioxid-kibocsátást, gyakorlatilag a 2005-ös szintre lenne szükséges azt visszaszorítani. A megállapodás ugyanakkor nem tartalmaz semmilyen szankciót, így nincs garancia arra, hogy az érintett országok betartják vállalásaikat.
A pittsburghi polgárok
Az Egyesült Államok Kína után a második legnagyobb szennyező. Az egyezményt aláíró Obama-kormányzat nem tett intézkedéseket arra, hogy adó- vagy szabályozási intézkedésekkel végrehajtsa az általa vállaltakat: 2025-re a 2005-ös szintről 26-28 százalékkal kellene csökkenteni a szennyezést – jegyzi meg a Wall Street Journal.
„Azért választottak meg, hogy a pittsburghi polgárokat képviseljem, nem pedig a párizsiakat” – kommentálta döntését Trump. Az elnök szerint az egyezmény kevésbé a globális klímavédelemről, sokkal inkább más országok pénzügyi előnyszerzéséről szól. (Bill Peduto, Pittsburgh demokrata polgármestere egy Twitter-üzenetben tájékoztatta választóit arról, hogy a város továbbra is követi a megállapodás irányelveit, egyébként meg a lakosok többsége Hillary Clintonra szavazott.)
Trump döntését üdvözölte az amerikai energiaipar egy része. Más nagyvállalatok azonban ellenzik azt, köztük például az ExxonMobil olajvállalat, a General Electric és az Apple. Az elnöki bejelentést követően Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója és Robert Iger, a Walt Disney első embere távozott Trump tanácsadó testületéből. Néhány nagyvállalat közölte: az egyezményből való amerikai kilépésnek csupán szerény hatása lesz beruházási stratégiájukra, ugyanis fogyasztóik és részvényeseik elvárják tőlük, hogy csökkentsék károsanyag-kibocsátásaikat. Sok nagy cégnek külföldi érdekeltségei is vannak, rájuk az ottani szabályozás érvényes.
Pró és kontra
A döntést megelőzően Rex Tillerson külügyminiszter, Jim Mattis védelmi miniszter és a Pentagon több magas rangú tisztségviselője az egyezményben való maradásról próbálta meggyőzni az elnököt. Szerintük a klímaváltozás elleni küzdelem nemzetbiztonsági kérdés. Trumpot a kilépésről valószínűleg főtanácsadója, Steve Bannon, valamint a környezetvédelmi hatóság vezetője, Scott Pruitt győzte meg.
Az amerikai belpolitika reakciói a két nagy párt álláspontját tükrözik. A republikánusok többsége szerint Trump helyesen döntött, a kilépés nem rázza meg az amerikai gazdaságot, sőt új munkahelyeket teremt. A demokraták persze kritizálják az elnököt: azzal vádolják, hogy feladta az Egyesült Államok vezető szerepét egy fontos globális kérdésben. A demokraták attól is tartanak, hogy ezzel erodálódik az USA hitelessége a nemzetközi tárgyalásokon, egyezményeken belül.
KÍNZÓ KÉRDÉSEK
Trump tényleg hazavágta a klímaegyezményt?
Nem, csupán elindította az Egyesült Államokat a kilépés felé. A megállapodásban majdnem 200 ország így is benne marad. Ráadásul közölte, hogy nyitott az újratárgyalásra.
Mi jön ezután?
Az egyezmény alapján Trumpnak 2019 novemberéig kell várnia, hogy hivatalosan is bejelenthesse a kilépést. Ezt egy egy éves átmeneti időszak követi. A döntést az aktuális amerikai elnök visszavonhatja. Így a klímakérdés várhatóan a 2020-as amerikai elnökválasztás egyik központi témája lesz.
Hogy nézne ki egy újratárgyalás?
Trump nem részletezte, mit ért ez alatt, annyit mondott, hogy nagyobb kibocsátáscsökkentést várna el más országoktól. Az egyezménynek azonban éppen az a lényege, hogy minden ország saját maga dönt vállalásairól. Így Trump csökkentheti az amerikai vállalásokat, ehhez senkivel sem kell tárgyalnia.
Mit jelent mindez a klímaváltozásra nézve?
Nem sokat. Az amerikai emisszió már Obama alatt is jelentősen mérséklődött. A Trump-adminisztráció intézkedései amúgy is visszafogják ennek ütemét, a párizsi egyezménynek ehhez nincs köze. Fennáll a veszély, hogy az amerikai döntés nyomán más országok is megfontolják a kilépést. Erre eddig nem sok jel utal: Kína és India erősen elkötelezett a megállapodás mellett.
Igaza van Trumpnak abban, hogy India és Kína túl keveset vállalt?
Kína azt vállalta, hogy kibocsátása 2030-ban tetőzik. India pedig azt, hogy az egységnyi GDP-re eső károsanyag-mennyiséget csökkenti, de ettől a teljes emisszió még nőhet. Az USA 26 százalékos kötelezettségvállalása ennél nagyobb. Az is igaz persze, hogy a fejlett országok könnyebben tudják redukálni károsanyag-kibocsátásukat, mint a kevésbé korszerű technológiával rendelkező fejlődők.
Forrás: Bloomberg
Borítókép: Trump a glóbusszal golfozik – legalábbis egy tüntető szerint. politikai kérdést csináltak a kilépésből (Mike_Theiler/ Reuters)
