Elvétve találni utalást Magyarországra, külön vizsgálat pedig nem is született hazánkkal összefüggésben a 2010 előtti időszakban – derül ki a Human Rights Watch (HRW) honlapjáról. A kifejezetten nagy befolyású, éppen az idén negyvenéves nem kormányzati szervezet, azaz NGO a napokban kampányt indított annak érdekében, hogy az Európai Néppárt zárja ki soraiból a Fideszt. Az egyik ok a Stop Soros törvénycsomag, melynek megújított változatát, illetve az ehhez kapcsolódó Alaptörvény-módosítást éppen lapzártánkkor nyújtotta be a kormány a parlamentnek.
SZELEKTÍV KRITIKA
A HRW-t egyébként az az Aryeh Neier alapította, aki később Soros György Nyílt Társadalom Intézetét is vezette, továbbá ötletgazdája volt a berlini székhellyel, a volt TASZ-os Dénes Balázs irányításával pár éve alakult Civil Liberties Union for Europe nevű szerveződésnek. Neier 2012-ben nyerte el a CEU Nyílt Társadalom Díját.
A HRW először 2013-ban publikált önálló jelentést Magyarországgal kapcsolatban. Az azóta sokszor hallott megállapítások lényege: a kormány által 2010 óta alkalmazott módszeres jogszabály-módosítások gyengítik a hatalom ellenőrizhetőségét, beavatkoznak a médiaszabadságba és aláássák az emberi jogok által nyújtott védelmet. A dokumentumot jegyző Lydia Gall akkoriban úgy nyilatkozott: „A független médiafórumok a Human Rights Watchnak arról számoltak be, hogy öncenzúrázásra kényszerülnek a homályos tartalmi szabályozások miatt.”
Továbbá: a magyar Alaptörvény hátrányosan különbözteti meg a leszbikus, a meleg, a biszexuális és a transzszexuális (LMBT) embereket, kirekesztve őket a „család” fogalmából, korlátozza a nők jogait és megfosztja a szellemi fogyatékos embereket a választójoguktól. Összességében a HRW részéről úgy látták, elérkezett az ideje elindítani hazánkkal szemben a hetes cikkely szerinti eljárást, melynek vége elméletileg uniós szavazati jogunk megvonása lenne. Erre azóta sem került sor, noha az ötlet az elmúlt években számos ellenzéki politikus és más, szintén „civil” szervezet részéről is felmerült.
PÉLDÁTLAN BEAVATKOZÁS
Visszatérve a jelenlegi helyzethez: Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója szerint „példátlan a Soros-hálózat durva beavatkozása”, politikai nyomásgyakorlása. Utalt arra: egy év múlva európai parlamenti választások lesznek, márpedig ez az első olyan alkalom, amikor az európai emberek közvetlenül véleményt tudnak nyilvánítani a kontinens jövőjéről, ezen belül a bevándorlás kérdéséről. A kormánypárt értelmezése szerint ezért a Soros György által finanszírozott szervezet meggyengítené a bevándorlásellenes politikát, elhallgattatná azokat, akik fellépnek az illegális migráció ellen. Különösen Orbán Viktort, illetve a Fideszt.
Mindazonáltal a 2010-ben Soros által mintegy százmillió dollárral kisegített HRW ténykedésére más országokban sokkal keményebb válaszok is születnek. Május elején az izraeli belügyminisztérium kiutasította az országból Omar Sakirt, a helyi Human Rights Watch-iroda vezetőjét, arra hivatkozva, hogy támogat egy Izraellel szembeni bojkottmozgalmat. A Nyílt Társadalom Alapítványok már korábban jelezte: a tervezett törvényi változások miatt bezárja s Berlinbe költözteti budapesti irodáját.
MEGÚJÍTOTT VÁLTOZAT
Ami a Stop Sorost illeti, a megújított változat lényege a visszatérés az első genfi egyezményben foglaltakhoz, nevezetesen ahhoz, hogy minden menedékkérőnek az első biztonságos országban van joga és lehetősége menekülti státust szerezni. Ennek rögzítése kerülne bele most az Alaptörvénybe, a változtatás ugyanakkor visszahozza a 2016-os, a Jobbik kifarolása miatt meghiúsult kvótaellenes alkotmánymódosítás egyes elemeit is. Lényeges változás még, hogy aki szervezi vagy segíti a törvénytelen bevándorlást, arra a jövőben önálló Btk.-tényállás vonatkozik, miután a csomag a büntetőjogi törvény módosítását is tartalmazza.
Vannak ugyanakkor olyan elemei a korábbi változatnak, melyek kikerültek az újabból.
Ismeretes: a Stop Sorost már a választás előtt elkezdte tárgyalni a parlament, ám a végszavazásra nem került sor, mondván, a voksolás részben arról is szól, felhatalmazást kap-e erre a Fidesz vagy sem. Mint kiderült, igen, ráadásul Rogán Antal kabinetminiszter már áprilisban jelezte: szigorítanak is az első verzión.
Mivel „bekerült a képbe” a Btk., Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető új miniszter szerint már nincs szükség valamennyi korábban tervezett eszközre. Így például nem kapott helyet az új változatban az úgynevezett idegenrendészeti távoltartás intézménye, melynek nagyjából az volt a lényege, hogy az illegális migrációt segítő embereket lényegében ki lehetett volna tiltani Magyarországról. Korábban fideszes politikusok utaltak arra, hogy ebbe a körbe tartozhatnak akár a magyar államot nemzetközi fórumokon illegális bevándorlókat védve perelő Magyar Helsinki Bizottság munkatársai.
Hasonló érvelés, azaz a Btk.-ra való hivatkozás mellett került ki a törvénytervezetből a külföldi támogatásra kivetendő huszonöt százalékos illeték ötlete is. Ennek praktikus oka az is, hogy e sarc befizetése önkéntes bejelentésen alapult volna, márpedig ha valaki magától jelzi a hatóságnak, hogy a büntetőjogba ütköző tevékenységet végez, akkor az önfeljelentés. Ami jogi nonszensz lenne. Minősített eset lesz ugyanakkor, ha valaki a határ nyolc kilométeres körzetében követi el a bűncselekményt, nevezetesen az illegális migráció segítését.
Gulyás Gergely egyébként a múlt heti, első kormányinfóján úgy fogalmazott: az uniós joggal összeegyeztethető a Stop Soros, melynek szövege elvileg még változhat is. A parlamenti vita során az ellenzék is tehet javaslatokat erre, továbbá hazánkban járt az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság delegációja. Gulyás úgy fogalmazott: a kormány meghallgatja az érveiket. Ezek elfogadása azonban nem kötelező.
Az alaptörvényi változás kapcsán az előterjesztő, Trócsányi László igazságügyi miniszter az Echo TV-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy ez egy óriási csata az uniós jog és a nemzeti szuverenitás között. Arról szól, meddig terjed Brüsszel hatásköre a magyar jogalkotást illetően. Hazánk kormánya szerint addig biztosan nem, hogy megmondják, kikkel akarunk együtt élni. Ezt tisztáznák, illetve rögzítenék egyértelműen.
