Egyre inkább bonyolódik az NLB Gate néven emlegetett pénzmosási botrány, melynek során, úgy tűnik, nagyjából egymilliárd dollárnyi kétes, embargó alatti iráni pénzt utaltak több ezer európai, illetve amerikai számlára a legnagyobb szlovén bankon keresztül. Az ügyet még június folyamán kirobbantó parlamenti bizottság után a szlovén ügyészség is vizsgálódik, az ellenzék pedig az évszázad botrányáról beszél, szerintük ugyanis lehetetlen, hogy a 2009–10-es időszakban az ügylet úgy folyt volna le, hogy erről ne tudott volna az államvezetés. Valószínűleg nem véletlenszerű, hogy az NLB-s botrány után kirobbant a második legnagyobb szlovén bank, a maribori székhelyű NKBM körüli pénzmosási ügy is, ez ugyanis a mostani ellenzék hatalmi időszakára datálható. Annak ellenére, hogy a balközép szlovén kormányhoz közeli média inkább az újabb skandalummal foglalkozik, a két ügy korántsem összehasonlítható. Az NLB esetében ugyanis, mint említettük, megközelítően egymilliárd eurónyi dollár mosásáról beszélhetünk, míg az NKBM esetében csak néhány milliót mondanak.
Ezt hangoztatja a legnagyobb ellenzéki párt, az SDS vezére, Janez Janša is, aki természetesen mindkét esetben szükségesnek tartja a vizsgálatot. Leszögezi azonban, hogy az NLB esetében egy sor bűntettről van szó: nemzetközi megállapodások megsértéséről, a szlovén nemzeti érdek és a nemzetbiztonság veszélyeztetéséről, s nem utolsósorban valószínűleg Szlovénia eddigi legnagyobb bűncselekményéről. Hozzátette: a Nova Ljubljanska Banka történetében az iráni atombomba érdekében mostak pénzt, ezzel lényegében nemcsak Szlovénia, hanem az EU- és a NATO-szövetségesek biztonsága is veszélybe került. „Az NLB-n keresztül tisztára mosott pénz egyértelműen az iráni atomprogramba épült, méghozzá a közel-keleti ország ellen bevezetett ún. háromszoros embargó idején. Így a pénzmosás nem is történhetett volna meg, ha az egész ellenőrző lánc nem vett volna részt az ügyletben, illetve annak elrejtésénél” – jelentette ki Janša. A legerősebb szlovén ellenzéki párt vezére hangsúlyozta: az illetékes parlamenti bizottságok egyhangúlag szavazták meg az ügyről szóló beszámolókat, sőt igazából még vita sem alakult ki az üléseken, s ez egyértelműen jelzi, hogy a bizonyítékok szilárdak. Természetesen Janša várja a kormány reakcióját, követeli az igazságügyi miniszter lemondását, aki előző mandátumában nem teljesítette feladatát, most pedig ellenezte, hogy a bizottság megkapja a szükséges anyagot az NLB-től, vagyis meg akarta akadályozni a vizsgálatot. Célszerűnek látná a rendőrség, illetve minden feladatát nem végző illetékes szerv vezetőjének a menesztését is, a pénzmosás elleni hivatal felelős személyeinek lemondását.
A köztársasági elnöki kampány kellős közepén hasonlóképpen vélekedik Romana Tomc, az SDS elnökjelöltje is. „Az NLB a legnagyobb szlovén bank. Az állampolgárok hittek benne, a pénzintézetre bízták megtakarításaikat, hittek szakszerű és becsületes működésében, nem utolsósorban azért, mert szlovén állami bankról van szó. Az NLB-t néhány éve az adófizetők mentették meg a csődtől. Akkor sajnos néhány milliárdnyi fedezet nélküli hitelt osztottak ki, és azt gondoltuk, mélyebbre már nem süllyedhet a legnagyobb szlovén bank. Most meg kiderül, hogy egymilliárd dollár körüli összeget mostak tisztára, s valószínűleg sokan jól jártak vele, a legmagasabb kormányzati körök tudtával” – mondta az ellenzéki államfőjelölt.
Anže Logar, a parlamenti vizsgálóbizottság elnöke úgy nyilatkozott, hogy az NLB-ben történtek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás iskolapéldái. A felelősök nemcsak az érintett hitelintézetben, hanem a Szlovén Nemzeti Bankban és az illetékes korrupcióellenes hivatalban is keresendők, hiszen minden a „semmit sem hallok, semmit sem látok, semmit sem szólok” elv alapján működött. Az NLB ugyanis egy iráni származású brit állampolgárnak két éven keresztül megengedte, hogy iráni eszközöket terítsen az Európai Unióban, Oroszországban, Kanadában, az Egyesült Államokban és egyéb országokban nyitott, több mint 30 ezer különböző számlájára, miközben maga a perzsa állam, illetve az iráni bank is embargó alatt állt. „A 30 ezer számla között volt például Anna Karenina vagy éppen Superman névre nyitott számla is, és ezt senki sem vette észre” – hangoztatta ironikusan a vizsgálóbizottság elnöke. Szerinte az NLB és a korrupcióellenes hivatal tisztségviselőivel együtt felelősség terheli a teljes akkori politikai vezetést, Danilo Türk volt államfőt, Borut Pahor volt kormányfőt (mostani köztársasági elnököt, aki indul az október 22-i államfőválasztáson), a pénzügyi, az igazságügyi és a belügyi tárca vezetőjét is, akiket a vizsgálóbizottság adatai szerint értesítettek a történésekről, a gyanús tranzakciókról.
Az ügyet egyébként már a szlovén rendőrség is vizsgálja.
Borítófotó: Biztonsági őr az NLB-székház előtt. Hogy került a pénz supermanhez és tolsztoj anna Kareninájához?
