A tavalyelőtti 3,1 százalékos GDP-növekedés után a 2017-es gyarapodás 4,4 százalékra valószínűsíthető. Mind a külföldi, mind a belföldi elemzések szerint az export, valamint egyre inkább a belső fogyasztással is serkentett növekedés folytatódik a következő években is, igaz, valamivel enyhébben: a várakozások szerint 3 és 4 százalék közötti lesz. Szlovénia 2013-ban alig tudta elkerülni, hogy nemzetközi mentőcsomagért folyamodjon bajba jutott bankjainak a megsegítésére. Mára fokozatosan feloldották a válság miatt bevezetett intézkedéseket, az államkassza hiánya nagyot csökkent, de ez az uniós források szerény kihasználásának, az alacsony beruházási kiadásoknak is tulajdonítható. 2015-ben az EU-s eljárást kikerülve 3 százalék alá csökkentették a deficitet, egy évre rá már 1,6-re, tavaly pedig a becslések alapján 0,8-re.
Az előrejelzések szerint az idén az ország már 0,4 százalékos költségvetési többlettel számolhat, míg középtávon strukturálisan kiegyenlített büdzsét terveznek. A pénzügyminisztérium szerint ez nem nullszaldót, hanem 0,25 százalékos költségvetési többletet jelent. A ljubljanai kormány vitát folytat Brüsszellel, az Európai Bizottság ugyanis folyamatosan szerkezeti reformot sürget, és úgy véli, elég lesz nullszaldós büdzsével számolni. Ezzel egyébként a szlovén fiskális tanács is egyetért; szerintük maga a gazdasági növekedés még nem jelent fiskális egyensúlyt, és a kormánynak konzisztens visszatartott fiskális politikát ajánl.
A legnagyobb veszélynek a rossz demog-ráfiai trendek mellett a szociális partnerek nyomását, valamint a bérek és a nyugdíjak emelkedését látja. A kockázat, tekintettel a közeledő választásokra és a szakszervezetek egyre hangosabb megnyilvánulásaira, egyértelműen valós.
Borítófotó: hagyományőrzés a Kropai síversenyen. néhány éve még elérhetetlen cél volt a gazdasági egyensúly
