Szíria a globális érdekek ütközéspontja

Mátrix
Az utóbbi időben kevesebb szó esik Szíriáról, pedig a nemzetközi kapcsolatok legtöbb aktuális konfliktusa itt kulminál. Nézzük sorjában!

KÖZEL-KELETI VÁLSÁG

Az EU és az újkori népvándorlás szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy a nemzetközi közösség, pontosabban annak meghatározó tagjai Szíriát (vagy annak egyes részeit) biztonságos országnak deklarálják-e. 

A HIVATKOZÁSI ALAP

Mivel az onnan és Irakból származó migránsok gyakran hazajárnak nyaralni és családlátogatásra, s a német parlament is félévente dönt a kitoloncolások elodázásáról, egy ilyen fordulat lehetővé tenné minimum a bűnelkövető elutasított menedékkérők, maximum az átmeneti oltalomban részesült háborús menekültek ütemezett hazaküldését. Ezzel a politikai kifutó modellnek számító Angela Merkel kancellárral együtt a migránsok unióba engedésének fő hivatkozási alapja is menne a süllyesztőbe.

Szíriában dőlhet el a sorsa Erdoğan török elnöknek is, aki mindenáron meg akarja akadályozni egy összefüggő kurd terület kialakulását Törökországtól délre. Washington már többször leállította a török hadsereg ez irányú támadásait, de Ankara nem enged. A szunnita zsoldosokra sem lehet hagyatkozniuk, akik a szír kormányerők által támogatott kurdok helyett már leginkább egymással hadakoznak egyre zsugorodó területük ellenőrzéséért.

A török valuta nehezen bírja a politikai és regionális bizonytalanságot. Donald Trump, az USA elnöke meg is üzente, hogy Ankarának ideje visszatérni az Egyesült Államokkal koordinált szíriai politikához, máskülönben „gazdaságilag el fognak pusztulni”.

Szíriában néz farkasszemet Irán Izraellel. Egyelőre csak a palesztinok rakétái tesztelik az izraeli Vaskupola rakátavédelmi rendszert. Az iráni katonai tanácsadók azonban már a saját rakétáikkal lövették Szírián belül az Iszlám Állam terroristáit, és Tel-Avivban attól tartanak, hogy ők lesznek a következő célpont.
Kevesebb szó esik a Főnix tervről, amely Szíria háború utáni újjáépítését célozza. Jelenleg egyedül Kína lenne képes ennek a finanszírozására és akár saját kapacitással történő lebonyolítására, amire az Egy övezet, egy út projekt keretében Iránból építenének egy vasúti szárnyvonalat Irakon és Szírián át a Földközi-tengerig. Odafelé építési anyagokat és gépeket szállítanának, cserébe az iraki és a szír olaj hét-tíz nap alatt Kínába jutna.

TRUMP ÉS AZ IRÁNI EMBARGÓ

Az USA vezetője visszakozott a teljes szíriai csapatkivonás ötletétől, ám az üzletember-elnök a drága és eredménytelen katonai akciók helyett inkább a gazdasági eszközök híve. Az Egyesült Államok nem nézi tétlenül a fő kihívója további megerősödését célzó tervek megvalósulását, ezért február közepén Varsóban lesz egy nagy Irán-konferencia, amelyre a NATO-tagországokat is meghívták. Washington az amerikai kongresszus által 2017 nyarán nagy többséggel elfogadott törvényt akarja az európaiakra, főként a Teheránnal üzletelő franciákra oktrojálni. Szankciókkal sújtanák a perzsa állam olajkivitelét, így apasztva az Irán katonai-gazdasági-politikai mozgásterét bővítő petrodollárok bugyogó folyamát, egyben korlátozva Kína térségbeli terjeszkedését. 

 

Kirándulók az izraeli Golán-fennsíkon. A sokfelé ágazó érdekek elnyújthatják a szíriai rendezést

Ezek is érdekelhetnek

További híreink