„Valószínűleg van egy markáns szavazóréteg, amely az erős, brutális fellépést díjazza” – fogalmazott Iványi Gábor egy interjúban, ám a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Gyurcsány-barát lelkésze nem a 2006. őszi rendőrterror és a balliberális értelmiség viszonyát akarta érzékeltetni, hanem a jelenlegi kormányt támadta a hajléktalanok életvitelszerű közterületen való tartózkodásának törvényi tilalma miatt. A szigorítás a múlt héten lépett hatályba, a rendőrség immár eljár a szabályszegő fedél nélkül élőkkel szemben. Az eddigi tapasztalatok szerint ez nyilván nem könnyű feladat, hiszen akadnak szép számmal, akik nem hajlandók a különböző szolgáltatásokat biztosító hajléktalanellátókba vonulni, még hatósági felszólításra sem. Három ilyen sikertelen próbálkozás esetén akár elzárással és az ingóságok elkobzásával is büntethető az érintett. Ám semmiképp sem ez a cél. A rendőrség nem a büntetési lehetőséggel akar élni, hanem lehetőleg szankció nélkül visszavezetni az érintetteket emberi körülmények közé – mondta az új rendelkezésekről szólva a Magyar Időknek a Budapesti Rendőr-főkapitányság nemrég kinevezett vezetője, Terdik Tamás, akinek elvárása, hogy kollégái a legmagasabb fokú empátiával, odafigyeléssel tartassák be a törvényt.
Ráadásul a kormány az elmúlt években, függetlenül az áprilisi választás után immár az Alaptörvényben is rögzített szigorítástól, jelentős mértékben fejlesztette az ellátást, közreműködve a karitatív szervezetekkel. Egész pontosan kilencmilliárd forint jutott a területre. Fülöp Attila helyettes államtitkár szerint pedig a törvényi változás „a hajléktalanok társadalmi visszailleszkedésének a záloga”. Jelen állás szerint országszerte 19 ezer férőhely áll rendelkezésre, ezek negyven százalékát működtetik az önkormányzatok. További részletek: 9800 éjszakai szálláshelyet biztosítanak, e mellé további 1600 többletkapacitás nyitható, illetve 7600 nappali melegedőt vehetnek igénybe az arra rászorulók. Ezenkívül a kormány döntött egy háromszázmillió forintos tartalékalapról is, amelyet a többletfeladatok ellátására képeztek. A nagyobb hideg közeledtével felkészült az Országos Mentőszolgálat is, a feladatra önként jelentkező, elkötelezett munkatársakkal – jelentette be a minap Győrfi Pál szóvivő.
Ahogy a korábbi szigorítási próbálkozások esetében, úgy ezúttal is politikai ügy lett a témából. Az ellenzék szinte kommunikációs offenzívát indított a parlamentben, embertelenséggel vádolva a kormányt. A Soros-féle TASZ-szal és a Magyar Helsinki Bizottsággal együtt dolgozó Utcajogász Egyesület pedig Székely László ombudsmanhoz fordult, hogy kérje az Alkotmánybíróságtól a vonatkozó törvényi módosítás felülvizsgálatát. Mivel ezzel aligha járnak sikerrel, hiszen az alkotmányt még a taláros testület sem írhatja felül, a szervezet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságáig megy. Ám ott sem biztos a siker. Bár az ENSZ részéről hangzott el kifogás, az Európai Bizottság szóvivője, Christian Wigand a Népszavának úgy nyilatkozott: az Alaptörvény júniusi módosítása valószínűleg nem ütközik az EU jogszabályaiba. Márpedig a most életbe lépett változtatás erre épül.
