Szicília különleges hely: miközben az Itáliához tartozó sziget fejlettsége nem vethető össze az északolasz régiókéval, a délolasz térségekhez képest gazdaságilag egyre aktívabb. Bármilyen meglepő: a szicíliaiak energiában – főként olaj- és metángáz-kitermelésben – jeleskednek, míg a mezőgazdaságukat a mediterrán éghajlatot kedvelő gyümölcsök, zöldségek fémjelzik. Közismerten híresek még állattenyésztési és borászati vonalon is. Közben pedig a turizmus folyamatos fejlődésben lévő iparág. Reptérrel bőven ellátott a sziget, s a sztráda-infrastuktúrája is kielégítő.
Akkor meg mi a probléma? Röviden annyi, hogy Szicília fejlődése megrekedt egy a nyugat-európai országokéhoz viszonylag alacsony szinten. A sziget nívója megegyezik Magyarországéval: GDP-arányosan 66-67 százalékon állnak, míg az olaszországi átlag pont száz százalék körül alakul az Európai Unió más államaihoz képest. A gondot a fiatalkorúak körében lévő nagy munkanélküliség jelenti, valamint az elöregedő társadalom, s az iparosodás terén is lenne még tennivaló.
Miközben gazdasági javulást remélnek a jobbközép pártoktól, nem pusztán
emiatt történt visszavágó az ellenzék részéről: a migránsáradatba belefáradó „szigetországiak” ugyanis elunták a Matteo Renzi vezette balközép Demokrata Párt tehetetlenségét. Tudniillik a bűnbandák által menedzselt csempészet, valamint az uniós támogatások lenyúlása botránnyá duzzadt a palermói politikában, s a média is hónapok óta ezeket a forró témákat részesíti előnyben. Az átlagos halandó pedig azért is akar változást, mert ez a sztori nem csupán a bűnszervezetek számlájára írható, mélyebbre nyúlik… Maga a tartományi választás simán lezajlott, incidensek nem történtek. A befutó pártok biztosra mentek.
Egyébként Renzi olasz politikából történő végleges távozását, valamint Berlusconi visszatértét a legnézettebb olasz tévécsatornán, a Rai Unón így kommentálták: a rendpárti, jobboldali politikusok előretörésének idejét éljük.
Úgy tűnik, szerte Európában.
