– Ön szerint Orbán Viktor politikája inkább segíti vagy inkább hátráltatja az európai integrációt?
– Orbán Viktor Magyarország erős miniszterelnöke, aki élénkíti az európai politikai vitákat. Ő egy kritikus szellem, aki vitatott témákat is felhoz, amire szerintem igenis szükség van, hiszen lételemünk az élénk polémia. Európa számára az a döntő, hogy végül konszenzusra tudunk-e jutni. Én a magyar kormányfőt mindig olyannak láttam, aki a nap végén mindenkor elfogadja a konszenzust.
– Az európai szocialisták ki akarják záratni a Fideszt az Európai Néppártból (EPP). Frakcióvezetőként mit üzen nekik?
– A Fidesz erős partnerünk az EPP-n belül. A kormánypárt EP-képviselői Szájer József vezetésével szintén erős szövetségesek a polgári értékek európai megvalósításában. Nem hagyjuk, hogy a szocialisták kizökkentsenek minket a nyugalmunkból, hiszen összetartozunk és együtt dolgozunk. Most a mi frakciónk és az EPP pártcsaládja irányítja az uniót. Mi adjuk az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács állandó elnökét. Eredményeink látványosak, különösen a gazdaság terén. Nagyobb a gazdasági növekedés üteme, mint az USA-ban, és tíz év óta nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség szintje. Visszatértünk a növekedés útjára. Ezt talán már Magyarországon szintén érzik, ami szerintem az EPP politikájának is köszönhető. Ma mi vagyunk Európa vezető ereje.
– Vannak, akik Berlint látják Európa vezető erejének. Az EU-t Berlinből vagy a brüsszeli intézményekből irányítják?
– Ez a kettő kéz a kézben jár. Természetesen Berlin és Párizs szerepe kiemelkedik. Én azonban azt szorgalmazom, hogy térjünk vissza Helmut Kohl elvéhez, amely szerint a nagy országok vezetik a kontinenst, ám kart karba öltve a kisebb és közepes méretű tagállamokkal. Együttműködés kell, nem dominancia.
– Jó ötletnek tartja a többségi döntések kiterjesztését? Például Charles de Gaulle is ellenezte ezt korábban.
– Ma már más világban élünk! Putyin orosz elnök agresszíven viselkedik, amit az angliai ideggázos támadás vagy a kelet-ukrajnai konfliktus is szemléltet. Kína egy ambiciózus világhatalom, és Trump elnök az európai autóipart védővámokkal fenyegeti. Ez a győri Audinak is gondot okozna. Ebben a politikai, gazdasági keretben és helyzetben több egyetértésre van szükség. Európai eredményeket kell elérnünk, máskülönben mai világunkban nem tudjuk érvényesíteni az érdekeinket. Ehhez az összhanghoz a kül- és biztonságpolitikában több többségi döntésre lesz szükségünk. Utóbbiak tekintetében mutatkozik majd meg, Európának van-e igénye arra, hogy világszintű tényezővé váljon.
– Az olyan létfontosságú témákban is át kellene térni a többségi szavazásra, mint például a migránskérdés? Ezt több tagország ellenzi.
– A menekültválsággal kapcsolatban még 2018-ban politikai megoldásra van szükség. Ez a kérdés földrészünk nyílt politikai sebe. Ez foglalkoztatja a leginkább az embereket, nemcsak Magyarországon, hanem az egész kontinensen. Választ kell adnunk erre. Biztosítani kell a külső határok védelmét. Orbán Viktor kerítéssel óvja a szerb–magyar szakaszt, s ezért nem kritikát, hanem támogatást érdemel. Azt szeretnénk, ha biztosak lennének a külső határok, és pontosan tudnánk, hogy ki érkezik ide. Másfelől a keresztény Európának a valódi üldözötteknek, például a szíreknek segítenie kell. Nem zárhatjuk le a határainkat, nem lehetünk szenvtelenek. Meg kell találnunk a határvédelem és a konkrét kontingensek mentén történő segítségnyújtás közötti egyensúlyt. Ebben nagyon fontos a magyarok hangja.
– A menekültkérdésben a visegrádiak az „európai” szolidaritással egyenrangú megoldásnak tartják a rugalmas szolidaritást, amiről Brüsszelben nem nagyon akarnak hallani. Eszik, nem eszik, nem kap mást?
– A rugalmas szolidaritást az unióban igenis komolyan veszik, hiszen még ebben az évben megoldást kell találnunk. Most a magyar szavazók döntenek, és ha feláll az új magyar kormány, akkor Brüsszelben mindannyian egy asztalhoz ülünk, és közösen keressük a kiutat. Az európai megállapodásnak tartalmaznia kell a szigorú határvédelmet és az embercsempészek elleni küzdelmet. Másfelől azonban azt is biztosítani szükséges, hogy a veszélyben lévőknek menedéket nyújtsunk.
– Keresztény Európáról beszélt. Pártelnöke és az új szövetségi belügyminiszter, Horst Seehofer szerint az iszlám nem tartozik Németországhoz. Merkel kancellár erről mást gondol. Önnek mi erről a véleménye?
– Számomra egyértelmű, hogy a kereszténység adja földrészünk alapját. Ha a városainkat nézzük, azok közepén keresztény templomok állnak, nem mecsetek. Le kell szögeznünk, hogy a kereszténység az alap, s nem valamelyik más vallás. Az Európában élő emberek szabadon gyakorolhatják a vallásukat, ám a kultúránk alapja egyértelműen keresztény.
– Idestova három éve, hogy Angela Merkel kinyitotta a német határokat. Hogyan látja, Németország és Európa erősebb lett-e a menekültek befogadása által?
– A kancellár vészhelyzetben határozott, amikor a budapesti Keleti pályaudvartól az osztrák határ irányába indult a tömeg. Egyáltalán nem volt könnyű akkor dönteni. Most a külső határok ellenőrzését és a biztonságunkat kell visszanyerni. Ez mára sikerült, most sokkal jobb a helyzet. Azt is meg kell azonban mutatnunk, hogy Európa megnyitja szívét az üldözött emberek előtt. Ugyanakkor ahhoz is ragaszkodom, hogy szigorúan védjük a határokat, és küzdjünk az illegális migráció ellen. Segítsünk a szíriai Afrínból menekülő és tőlünk segítséget kérő családoknak. A térség államaival meg kell állapodnunk a terhek megosztásáról, hogy lássák, mi is kivesszük a részünket.
– Németország és Európa erősebb lett a migránsok befogadása által?
– Amikor a menekültek megérkeznek, először kiadást jelentenek, hiszen el kell helyezni és integrálni kell őket. Az a kérdés, hogy mit tegyünk ezekkel az emberekkel. Ezt kell mindannyiunknak megválaszolni. Az álláspontom világos: tudni akarom, ki érkezik Európába, ám ha Törökországgal kötünk egy megállapodást egy meghatározott kontingens átvételéről, akkor ebből még profitálhatunk is, ha nyílt szívet és emberséget mutatunk. A lényeg, hogy különbséget tegyünk az illegális migráció, az embercsempészek, a maffia és a veszélyben lévő menekültek felé irányuló segítségnyújtás között, amit 2015-ben is láttunk. Ezt a különbségtételt meg kell tennünk.
– A visegrádi államok azt javasolják, hogy ne a menekülteket hozzák Európába, hanem a segítséget vigyék oda hozzájuk. Ez sokkal olcsóbb is lenne, és nem szakítaná ki az embereket szülőföldjük környezetéből. Ezt támogatja a Századvég Project 28 kutatásában megkérdezettek többsége is.
– Ez egy alternatíva, de igen, a súlypont a helyben nyújtott segítség.
– Támogatja Merkel kancellár azon javaslatát, hogy az EU következő költségvetési ciklusában a kifizetéseket menekültek befogadásához kössék?
– Szerintem tévútra vezet, ha az uniós kifizetéseket politikai kérdésekhez kötik. A szolidaritást és a partnerséget nem lehet kikényszeríteni. Ezért a párbeszéd a megoldás. Azt szorgalmazom, hogy Orbán Viktor elszántságát a határok megvédése terén pozitívnak, fontosnak, szükségesnek tekintsük. A visegrádi országokban azonban azt is szorgalmazom, hogy ne zárkózzunk el a felelősségünk elől. Főként a keresztényi elől. Az idén ezt a két ügyet kell összhangba hoznunk, és bízom abban, hogy sikerülni fog. Az a döntő, hogy mindenki megőrizhesse kulturális önazonosságát. Mindez persze nem vezethet az idegenek olyan térnyeréséhez, mint amit Belgium vagy Franciaország némely városában látunk. Ha Magyarország ebben a kérdésben másként dönt, az a magyarok szíve joga. Ezt nem vitathatja senki.
– Mi védjük a külső határokat, ám mégis vannak a schengeni övezeten belül határellenőrzések. Az EU elszánja-e magát a külső határok védelmére, hogy belül megmaradjon a mozgás szabadsága?
– Mi mindannyian ezt szeretnénk. Szeretünk ezen a földrészen élni, amelyen megszűntek a határok. Élvezzük a mozgás szabadságát, amelynek a külső határok védelme az előfeltétele. Ennek érdekében több erőfeszítést kell hoznunk; frakcióm tízezer új Frontex-tisztviselőt venne fel, s olyan európai struktúrákat hozna létre, amelyeket a problémaövezetekben lehetne bevetni. Erre több pénzt kell szánnunk.
– Mit ajánl a magyar választóknak?
– Én azt szeretném, ha Orbán Viktort újraválasztanák. Ha magyar választópolgár lennék, néha vitatkoznék a Fidesz álláspontjával, hiszen nem értek egyet minden ponttal, ám ezek mellett a kormánypártra voksolnék, s azt kívánnám, hogy ezután is Orbán Viktor legyen a miniszterelnök.
Névjegy
A mérnök végzettségű, 1972-ben született politikus az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) tagja. 2003-ban a bajor tartományi választásokon a legfiatalabb parlamenti képviselő lett
2014 óta az EPP képviselőcsoportjának vezetője, 2009-től vezetőhelyettese
