Szerbia hazaküldi az IMF-et?

Mátrix
A Nemzetközi Valutaalap legutóbbi, 2015-ben nyitott 1,17 milliárd eurós hitelkeretéből Belgrád egy vasat sem hívott le, de igyekezett teljesíteni a szerződés feltételeit.

Nem biztos, hogy Szerbia újabb megállapodást köt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), miután a jelenleginek az év végén lejár a határideje – jelentette be nem sokkal megválasztását követően Ana Brnabić új szerb kormányfő. Mint azt a Bloombergnek adott interjújában kiemelte: az ország fokozott figyelmet szentel a szervezettel kötött készenlétihitel-megállapodás idei lezárásának, ezután pedig felméri, milyen hatása volt a gazdasági növekedésre. Az adatok tükrében dönt majd arról, hogy szükség lesz-e újabb szerződés megkötésére a pénzintézettel. Az új miniszterelnök szerint az IMF gyakran szigorúbb szabályokat határoz meg az indokoltnál, így a készenlétihitel-megállapodás akár lassíthatja is egy adott állam gazdasági megerősödését.

A valutaalap egyébként máris körvonalazta a következő szerződés megkötésének a feltételeit. Ezek között a jelenlegihez hasonlóan szerepel a szerb költségvetés kiadási oldalának a csökkentése, az állami tulajdonban lévő veszteséges vállalatok privatizálása vagy felszámolása, valamint az államapparátus létszámának a csökkentése. Ez utóbbi kapcsán konkrét terveket készített már el déli szomszédunk, így Belgrád 2020-ig 11 300 fős leépítést tervez a települési önkormányzatoknál; az év végéig 2500 munkahelyet számolnak fel a közszféra reformjának, az adminisztráció egyszerűsítésének eredményeként. Brnabić kifejtette, hogy az állam még az idén szeretné elvégezni a készenléti megállapodás hetedik felülvizsgálatát, ezt követően dönt a szerződés esetleges folytatásáról.

Egyes elemzők egyetértettek a kormányfővel abban, hogy az IMF szigorú feltételei olykor gátat szabhatnak a gazdaság fejlődésének, ezért indokoltnak tartják az együttműködés folytatásának átgondolását és részletes elemzések elkészítését. Olyan szakemberek is megszólaltak Ana Brnabić kijelentése kapcsán, akik szerint nem attól fél a kormány, hogy az újabb megállapodás lassítaná a bővülést, hanem attól, hogy korlátozná a költekezést. Jövőre ugyanis helyhatósági választást tartanak Belg-rádban, s ehhez akár „hozzá is csatolhat” a kormányzó Szerb Haladó Párt egy újabb rendkívüli parlamenti voksolást, ami újabb kiadást jelentene a büdzsének. Más szakértők úgy vélik, a gazdaságilag még nem kellőképpen stabil államoknak, mint amilyen Szerbia, igenis szükségük van némi szigorra a költségvetési kiadások, különösen az állami bérek és a közszféra létszáma tekintetében. Tény, hogy a szerb állam már most növelni szeretné a nyugdíjakat és az állami fizetéseket, az IMF azonban erről csak ősszel hajlandó tárgyalni.

SZERBIA ÉS AZ IMF – 17 év

A jelenlegi hároméves megállapodást az IMF-fel 2015 elején kötötték meg 1,17 milliárd euróra, de Szerbia elővigyázatossági meg-állapodásként kezeli, így nem használt belőle

A balkáni ország és az IMF kapcsolata 2000-ben, a Milošević-rendszer bukását követően kezdődött. 167 millió eurós válságkezelési hitelcsomagot kapott. Az összeget jórészt svájci és norvég adományokból fizették vissza

2001-ben 294 millió eurós hitel – 2006-ban törlesztették

2002-ben 909 milliós hitel három évre, 2007-ben törlesztették

2009-ben 400 milliós szerződés, amelyet a világgazdasági helyzet miatt 2009 májusában 2,941 milliárdra növeltek. Szerbia mintegy felét hívta le, 2011-ben törlesztette

2011 szeptemberében másfél évre kötöttek egyezséget 1,076 milliárd eurós hitelkerettel. A 2012 februárjában végzett első felülvizsgálat során Szerbia megbukott, a megállapodást berekesztették.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink