Szerb olajmezőbotrány

Mátrix
A Gazpromnyefty kézében lévő NIS kőolajipari cég nagy iramban aknázza ki a szerb fekete aranyat, miközben a magánosítás fő ígérete bizonyára sohasem fog teljesülni.

Az oroszok 2021-re teljesen felélhetik a szerbiai kőolajtartalékokat – állítja a belgrádi sajtó a Gazpromnyefty tulajdonában álló Szerbiai Kőolajipari Vállalat (Nafta Industrija Srbije – NIS) termeléséről kiszivárgott belső adatokra hivatkozva. A kilenc éve történt magánosítás óta háromszorosára növekedett a finomítóban feldolgozott ottani kőolaj aránya: az orosz cégátvétel előtt a vállalat termelésének 20-22 százalékát fedezte hazai forrásokból, 2010-re ez az arány 31, mára 57 százalékra növekedett. Az eset kommentálói szerint szoros az összefüggés a fekete arany árának világpiaci alakulása és az ország készleteinek egyre fokozottabb kiaknázása között. A szerb kőolaj előállítása hordónként 20 dollárba kerül, Oroszországban e költség háromszor akkora is lehet a jóval nagyobb kitermelési illetékek miatt – déli szomszédunkban a NIS kedvezményezett, és 7 helyett 3 százalékos illetéket fizet. A Gazpromnyefty tehát saját nyereségességét próbálja megőrizni a szerb kőolaj olcsó előállítása révén, ez azonban az elemzők szerint az állami természeti kincsekkel való visszaélést jelenti. Ehhez csak adalékként szolgál, hogy a vajdasági tartományi felügyelőség már évekkel korábban megállapította: a vállalat szabálytalan módon, az előírásoknak nem megfelelően kezeli az olajmezőket, a nagyobb kitermelés érdekében megszegi a biztonsági és környezetvédelmi szabályokat. Az állam hallgat.Felkavarta a port a minap az az információ is, hogy a vajdasági, bánsági Delibláti-homokpuszta védett természeti területén szintén furatokat létesített a cég, s ehhez a környezetvédelmi előírásokat is megszegve engedélyt kapott az államtól.

A NIS-t 2008-ban úgy privatizálták, hogy a Gazpromnyefty felvásárolhatta a részvények 51 százalékát, s ezzel tulajdonképpen teljhatalmat gyakorol a szerb társaságnál. A tulajdonrészért 400 millió eurót fizettek az oroszok. A kritikusok szerint nevetséges volt az összeg, mert a többszörösét is megszerezhette volna az állam a nagyvállalat eladásakor. Értékét az előző években 1,3 milliárd euróra becsülték a szakértők. Annak idején mégis az orosz beruházás mellett döntött Szerbia, s ennek több oka volt. Az egyik, hogy természeti adottságainál fogva megbízható és hosszú távon kifizetődő partnert látott Oroszországban. A másik, hogy ígéretet kapott arra: az épülő Déli Áramlat gázvezeték biztosan Szerbián keresztül halad majd, stratégiai szempontból meglehetősen lényeges pozícióba helyezve ezáltal a balkáni államot. A harmadik, hogy éppen választási kampány zajlott, s a versenyben lévő, de a felmérések alapján vesztésre álló Boris Tadić demokrata párti államfőjelöltnek jól jött a jobboldali, szintén elnöki tisztségbe törekvő Tomislav Nikolić ellen egy üzlet az oroszokkal, amellyel azt bizonyíthatta, hogy Szerbia továbbra is oroszbarát ország, s ez a szavazatszerzésben is megmutatkozott. Az üzlet létrejött, Tadić nyert – más kérdés, hogy 2012-ben ugyanaz a Nikolić legyőzte őt.

A vajdasági autonómia erősítését szorgalmazó pártok mindvégig azt hangoztatták, hogy a kőolajipari vállalat eladása ezt a tartományt károsította meg igazán; a cég székhelye Újvidéken volt, nagyszámú kőolajlelőhelye is a Vajdaság területén található. Most, hogy egyre biztosabbnak tűnik, a Déli Áramlatból semmi sem lesz, s a Török Áramlat megépítése lett a hivatalos orosz terv, ismét felerősödött az ellenzők hangja. Az oroszokkal kötött energetikai államközi szerződés felülvizsgálatára szólítanak fel, meggyőződésük ugyanis, hogy annak egyetlen haszonélvezője Moszkva és a Gazprom.

A híradások arról is beszámoltak, hogy a vállalat folyamatos nyeresége ellenére is időközben 7500 dolgozót elbocsátott. Pénzügyi mutatói folyamatosan javulnak, ez év első harmadában 44 millió eurós nettó nyereséget könyvelt el. Tavaly ugyanebben az időszakban csak 2,11 milliós volt a profit. A NIS a privatizáció előtt évente 700 ezer tonna kőolajat aknázott ki Szerbiában, a Gazpromnyefty irányítása alatt pedig 1,3 milliót – derül ki a frissen közzétett adatokból.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink