Szerbia esztendők óta képtelen az EU által meghatározott szinten tartani egyes élelmiszereiben a gabonafélékből származó gombamérgek arányát. Persze uniós csatlakozási törekvései miatt igyekeznie kellene. Több mint egy évtizede, a szegedi paprikabotrány kirobbanásakor, majd az azt követő, sokáig elhúzódó per, valamint a néhány évvel ezelőtti, alaptalan tejhisztéria kapcsán a magyar közvélemény is megismerkedett a nagy mennyiségben rákkeltő penészgomba nevével és keletkezési körülményeivel. A learatott gabonafélékben a párás, meleg idő hatására kezd terjedni az Aspergillus flavus penészgomba, amely a fertőzött takarmánynövénnyel együtt bejut a tehén szervezetébe, tejébe s így a tejtermékekbe. Egyébként, ha lecserélik a takarmányt, a méreganyag három-öt nap alatt kiürül a jószág szervezetéből. Megelőzésként az egyik legolcsóbb módszer pedig az, amire a szerb sajtó a horvátokra hivatkozva utal, hogy ásványi anyaggal, zeolittal kötik meg a toxint a fertőzött takarmányban, amelyhez aztán jó minőségűt kevernek. Így végül a horvátok az idén is elérték, hogy az EU-s előírásoknak megfelelően a tejbe literenként legfeljebb 0,05 mikrogramm került e szennyeződésből. Az aszály is kedvez a penészgomba megjelenésének, s a szerbiai állategészségügyi igazgatóság szeptemberben figyelmeztetett, hogy minden jel arra vall: a megszokottnál jelentősebb az aflatoxin mennyisége a kukoricában. A takarmánykeverőket is intették, hogy a méreganyag miatt fokozottan figyeljenek az állati eledel összetételére.
Déli szomszédunk az idén sem tudott jobb megoldást kitalálni, s ahogy már korábban tette, módosította a tejben megengedett aflatoxinarányra vonatkozó előírást. Ezúttal 400 százalékkal nagyobb szennyezettséget tesz lehetővé a szabályzat az unióban megengedett 0,05 mikrogrammnál, azaz Szerbiá-ban 0,25 jelenti a felső határt.
Igaz, volt már ennél rosszabb is a helyzet. Az ország 2013 óta küszködik toxinnal s az amiatt kitörő botrányokkal, amelyek olykor politikai célokat szolgálnak. Négy évvel ezelőtt, amikor a Vajdaságot még a Szerbiai Demokrata Párt irányította, de az országot már a Szerb Haladó Párt és a szocialisták (mostanra a tartományt is a haladók uralják – a szerk.), a demokraták vezetősége nem győzte hangsúlyozni, hogy a tejben sokkal több a méreganyag, s folyamatos laboratóriumi vizsgálatokat rendelt el. A haladó párti köztársasági vezetőség válaszai eléggé esetlennek bizonyultak akkoriban. Az illetékes miniszter egy pohár tej mellett tartott sajtótájékoztatót, azt hangsúlyozván: ha maga fel meri hörpinteni a pohár tartalmát, akkor az másnak sem árthat. Tény, hogy az állam akkor ezerszeresére növelte az egy liter tejben megengedett aflatoxinszintet, 0,5 mikrogrammra. A nyilvánosság nyomására hamarosan leszállították a küszöbértéket, de Belgrád azóta is azzal érvel, hogy a világ háromnegyed részében 0,25 mikrogramm vagy ennél magasabb szint is elfogadott, s laboratóriumi vizsgálatok bizonyítják, hogy így még nem ártalmas az egészségre. A szerbiai polgárok jó része azonban jobban szeretné, ha inkább az EU-hoz s nem „a világ háromnegyed részéhez” alkalmazkodna az állam. Igaz, az idén egyelőre nem volt hangos tiltakozás, noha az előírás elfogadása titokban történt, mint erre egy ellenzéki, demokrata képviselő fényt derített.
