MAGYAR–OROSZ KERESKEDELEM
Az idén az első háromnegyed évben folytatódott a magyar–orosz külkereskedelem bővülése. A Budapest és Moszkva közötti árucsere-forgalomban 2014-ben következett be a fordulópont a nyugati szankciók és az arra adott válaszlépések miatt. A múlt évtől azonban ismét élénkülnek a kétoldalú kapcsolatok.
ENERGIAHORDOZÓK
Oroszországi hivatalos források lapunknak megerősítették a magyar statisztikai hivatal forgalombővülésről szóló megállapítását. E szerint a 2018. január–szeptemberi időszakban a kereskedelem az előző év azonos időszakához mérten 18,2 százalékkal nőtt (az orosz statisztikák alapján a bővülés ennél nagyobb, 29,9 százalékos volt). Magyar szakemberek a fenti intervallumban 4,83, orosz források 5,13 milliárd dolláros forgalmat regisztráltak. (A statisztikai számítások, módszerek különbözősége miatt adódnak eltérések.)
Természetesen a növekedésben jelentős szerepet játszott az energiahordozók – a Magyarországra irányuló orosz export oroszlánrésze – árváltozása, amelyet alapvetően a nemzetközi politikai és gazdasági helyzet befolyásolt. Az adatokat tüzetesebben szemügyre véve magyar szempontból a bővülést sugalló kép nem ilyen rózsás.
Ez év első kilenc hónapjában hazánk 2,6 százalékkal kevesebbet exportált keleti partnerországába, mint 2017 azonos időszakában. Igaz, az orosz Szövetségi Vámhivatal (FTSZ) 1,4 százalékos növekedést regisztrált. A Magyarországra irányuló orosz kivitel ennél jóval dinamikusabban, 29,4 (magyar adat), illetve 47,5 (orosz adat) százalékkal bővült.
NŐTT AZ OROSZ TÖBBLET
Oroszország ez év első háromnegyedében hazánkba irányuló exportjának mintegy kilenctizedét tették ki a nyersanyagok, energiahordozók a 2017-es január–szeptemberi időszakban regisztrált 86,6 százalék után. És ezen az árucsoporton belül is nőtt a két meghatározó kereskedelmi cikk, a kőolaj és a földgáz részaránya (80,6-ről 86,6 százalékra).
Keleti partnerünk értékben, dollárban kifejezve több mint kétszer annyit szállított nekünk, mint amennyit tőlünk vásárolt. Így tovább bővült a kétoldalú kereskedelemben az orosz többlet, amely mindkét ország hivatalos adatai szerint valamivel kétmilliárd dollár fölé emelkedett.
Míg tavaly január–szeptemberben az orosz kőolaj és földgáz részaránya a teljes magyar energiahordozó-importban 36,5 százalékot tett ki, az idén 42,5-re nőtt. Ami a behozatalunk más összetevőit illeti, a kép vegyes. Csaknem a felére, a 2017-es 112,5 millió után 2018-ban 62,4 millió dollárra csökkent az országunkba irányuló orosz gépipari termékek (gépek, berendezések, közlekedési eszközök) értéke, részarányuk a teljes magyarországi orosz exportban 4,2-ről 1,8 százalékra esett.
FACSEMETEEXPORT
Hazánk kivitelében a gépipari és a feldolgozóipari termékek domináltak, együttesen exportunk mintegy kilenctizedét adták. A magyar exportőrök keresték a szankciós hézagokat, például facsemete-kivitelünk a többszörösére nőtt. 2014-ig Oroszország egyike volt Magyarország három legfontosabb külkereskedelmi partnerének. 2016-ban visszaesett a 12. helyre, 2017-ben tartotta ezt a pozíciót, megelőzve az USA-t (13.), de lemaradva Kínától (10.).
Borítófotó: Karácsonyi dekoráció a Rosznyeftynél. Nőtt az energia részaránya az orosz importban
