Soros György már 2015 júliusában is úgy nyilatkozott a Financial Times című lapnak: „Ha ez nem lesz egy állandó, kötelező eleme a közös uniós menekültügyi rendszernek, akkor az össze fog omlani.” Nem kellett sokat várni az Európai Unió válaszára, 2015. szeptember 26-án a belügyi- és igazságügyi tanács megszavazta az ideiglenes kvótát. Ez alapján 160 ezer embert osztanának szét az Európai Unió tagállamai között, ebből 1294 bevándorló jutott volna Magyarországra első körben. Mivel azonban Magyarország ellenezte a kvótajavaslatot, a végső verzióban már csak 120 ezer migráns befogadásáról döntöttek. Ez a rendelkezés azóta is életben van, azonban a kétéves határidő letelte után is mindössze körülbelül a cél harmadát, 30-40 ezer embert sikerült szétosztani az Európai Bizottság nyilatkozata szerint.
FELSŐ HATÁROK NÉLKÜL
A kvóta látványos kudarca ellenére 2016-ban az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a migránsokat korlátlanul fogadják be a tagállamok, ahogy ez a Soros-tervben is meg van írva. 2017. október 19-én az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága, vagyis a LIBE elfogadta a dublini rendelet módosítását. Dublin IV. meghatározza, hogy melyik tagállam felel a menekültügyi eljárás lefolytatásáért. A módosításban pedig arról határoztak, hogy bevezetnének egy állandó, felső korlát nélküli kvótarendszert. A dublini rendelet módosítása alapján az eddigi eljárási mechanizmussal szemben, mostantól nem az a tagállam döntene arról, hogy a kérelmező megkaphatja-e a menekültstátuszt, ahol a bevándorló belép az Európai Unió területére, hanem előbb szétosztanák a migránsokat a tagállamok között és csak utána folytatnák le a menekültügyi eljárást. Az új eljárás szerint az is változna, hogy a lakosságszám és az ország GDP-je alapján kiszámolt kvóta alapján határoznának arról, hogy mely tagállamnak hány migránst kell befogadnia. Az arányaiban legkevesebb bevándorlót befogadó négy ország közül pedig a migránsok dönthetnék el, hogy hova szeretnének leginkább menni. Kivételes esetben, a bevándorlók kérhetik, hogy ugyanabba az országba helyezzék őket, ahol rokonaik élnek. Más esetekben ha bizonyos civil szervezetek vállalják, hogy gondoskodnak a migránsról, amennyiben ezt az ország kormánya is támogatja, a felajánlott négy tagállamon kívül oda is kérheti magát a menedékkérő. Azoktól a tagállamoktól, amelyek nem hajlandóak migránsokat befogadni, bármikor megvonhatják az uniós forrásokat.
ELHÚZÓDÓ VITÁK
A több mint két éve tartó kötélhúzásban úgy tűnik, a brüsszeli döntéshozatal mindent megtesz azért, hogy a vitát a nyilvánosság elől elrejtsék és egy javaslatcsomag részeként szavazzanak a felső korlát nélküli kvótáról.