Az önkéntesek puszta jelenlétükkel is segíthetik a tisztességes eljárást – e gondolat mentén „monitorozta” a hazai bíróságok munkáját a Patent Egyesület, azaz a Patriarchátust Ellenzők Társasága számos, Soros György által finanszírozott szervezet támogatásával, de részt vett a programban a Norvég Civil Támogatási Alap is. A kezdeményezés 2013-as, ám nem kizárt, hogy azóta is sor került hasonlóra. A lapunk által megismert leírás szerint ugyanis a „monitorozók” a tárgyalásokon a hallgatóság soraiban foglaltak helyet, kvázi inkognitóban. És nem csináltak mást, mint figyelték a bírót: vajon egyenlő időt ad az alperesnek és a felperesnek? Elég felkészült és türelmes? Mutatta-e „nyilvánvaló jeleit az elutasításnak valamelyik fél előadása során”? Ezen felvetések mentén a lelkes „civilek” összegezték a véleményüket, havonta részjelentések születtek, melyeket akár az érintett bíró, illetve ügyész is megkaphatott.
ÖNKÉNTES MUNKA
A kifejezetten a kapcsolati erőszakkal érintett ügyekre szakosodott szervezet korábbi közlése szerint jogászok és joghallgatók mintegy mentorként kísérték el a „gyakorlatlan önkénteseket” az első-második tárgyalásra, ezután „az önkéntes önállóan is tud már tájékozódni”. Vagyis végeredményben jogi végzettség nélküli személyek értékelték bírók és ügyészek munkáját, s ha úgy érezték, nem tetszik nekik, amit látnak, azt is rögzíthették. „Lehetőleg párokat alkotva járjanak az önkéntesek a tárgyalásokra, így tudják egymást támogatni, élményeiket megosztani, érveiket ütköztetni” – fogalmaztak meg további, szintén kevéssé szakmai tanácsokat is a Patent Egyesület részéről.
ÚJFAJTA ÉRZÉKENYSÉG
E kiragadott példa is mutatja, mennyire fontos az úgynevezett jogvédő szervezeteknek, hogy lehetőség szerint nyomást gyakoroljanak az igazságszolgáltatásra, mégpedig a saját szempontjaik mentén. A Patent ráadásul a nemzeti konzultációt is perelő Magyar Helsinki Bizottsággal karöltve „érzékenyítő kurzusokat” is szervezett bírók számára abból a célból, hogy „újfajta érzékenységük és elkötelezettségük alakuljon ki az adott témával kapcsolatban”. További adalék, hogy a Helsinki és a TASZ, vagyis a Társaság a Szabadságjogokért munkatársai egy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) honlapján elérhető 2012-es beszámoló szerint magával Handó Tünde elnökkel is találkoztak, hogy kifejtsék aggályaikat az akkoriban új törvényi keretekkel kapcsolatban. A közlemény alapján Handó kiállt a bírák függetlensége mellett, ám a Soros-féle szervezeteket ezzel nem tudta meggyőzni.
Érdekesség amúgy, hogy egyes éves elnöki beszámolók alapján nem feltétlenül egyszeri találkozóról volt szó. Néhány sor a 2013-as tevékenységnaplóból: „A bíróságok igazgatásában az OBH elnöke által kijelölt stratégiai célok megvalósulását szolgálja a jó kapcsolat fenntartása a szakmai, a hivatásrendi és a civil szervezetekkel. A hivatal vezetője ezért kiemelt figyelmet fordít a különböző civil szervezetekkel (pl. Transparency International, Helsinki Bizottság, Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, Társaság a Szabadságjogokért) való kapcsolattartásra.”
IRÁNY STRASBOURG
Az előzetes letartóztatásokkal kapcsolatban egyébként a Helsinki kézikönyvet is összeállított a bírák számára, javasolva, hogy e kényszerintézkedés lehetőség szerint minél rövidebb legyen. A kötet a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatásával készült el 2015-ben. A kiadvány ugyanakkor előzékenységnek is tekinthető, lévén a szervezet – ahogy arról már beszámoltunk – azóta is előszeretettel pereli a magyar bíróságokat az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Némi túlzással arra juthatunk: aki betartja a kézikönyv „előírásait”, annak nem kell majd Strasbourgba járnia magyarázkodni. A Kúria egyik beszámolója alapján az igen aktív Helsinki Bizottság a menekültügyi eljárásokban is igyekszik közreműködni, leginkább az általuk fizetett ügyvédek révén, akik a dokumentum szerint hálózatot alkotnak, és rendre a magyar hatóságok eljárását támadják. Eklatáns példája ennek a tevékenységnek a bangladesi migránsok ügye, de a csoport számos migránst képvisel az emberi jogi bíróságon indított eljárásokban is.