A határon túli magyarok állampolgárságáért nem rajong, az Európába beáramlókért viszont annál inkább a Zuglóban előadás-sorozatot szervező Soros-féle Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület.
„Az állampolgárság automatikus megadásának nagyon komoly nemzetközi jogi következményei lennének” – fogalmazott meg egy be nem teljesülő jóslatot a határon túli magyarok kapcsán 2008-ban, a HVG-nek nyilatkozva Kováts András, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület vezetője. Vagyis a Soros által támogatott, korábban az LMP-s Szél Bernadettnek is munkát adó szervezet nem kifejezetten rajongott a később – a 2010-ben felálló második Orbán-kormány egyik első intézkedéseként – foganatosított egyszerűsített honosítási eljárásért. A 2015-ös migránsválság nyomán ismét előtérbe kerülő egyesület azóta sem viseltet nagyobb érzékenységgel a határokon átívelő nemzetegyesítés gondolatával kapcsolatban. Mostanság az MSZP–P miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely által vezetett XIV. kerületben migránsspecifikus szakmai műhelysorozatot szervez. A programnak a zuglói gyermekjóléti központ épülete ad otthont, az ott dolgozók közreműködésével. A március 27-i alkalom meghívott előadója éppen a szociálpolitikusként, menekültügyi szakértőként azonosított Kováts András lesz.
ÉLVEZNI A HATÁST
A Menedék igazgatója még 2015 nyarán beszélt arról, hogy nem tartja jó megoldásnak a déli kerítést, igaz, az akkor formálódó uniós megoldásokat sem feltétlenül. „Bevezethetnénk egy olyan kvótarendszert, amely a szén-dioxid-kibocsátás terén már működik: aki kevesebb menekültet fogad be, mint amennyit vállalt, fizessen azoknak, akik leterheltebbek. Másrészt az európai országoknak bevállalósabbnak kellene lenniük, és legális munkavállalási csatornákat kellene nyitniuk alkalmi, szezonális módon” – javasolta akkor a szakember, aki szerint a lényeg az, hogy „ebben a világban már nem lehet falakat emelni és bezárkózni, hacsak nem vagyunk Észak-Korea”.
Kitért Orbán Viktorra is, mondván: „A miniszterelnök közli a Kossuth rádióban, hogy ha nem vigyázunk, nem lehet majd ráismerni az országra, Budapest pedig olyan lesz, mint London vagy Párizs. Bárcsak így lenne!” Kováts ennek szellemében részt vett a szintén Soroshoz köthető Magyar Helsinki Bizottság által kiadott, kifejezetten az újságírók „felvilágosítását” célzó kiadvány elkészítésében is. Ebben azt írták: „Az, hogy egy társadalom mennyire tudja élvezni a migráció pozitív hatásait, s mennyire tudja minimalizálni az esetleges negatív mellékhatásokat, nagymértékben függ a társadalom tájékozottságától és előítélet-mentességétől. Ezért elengedhetetlen, hogy a témáról beszámoló sajtómunkás ismerje a bevándorlással kapcsolatos közkeletű tévedéseket, negatív előítéleteket, és erősítésük helyett törekedjen ezek tényszerű tisztázására.”
A pár éve megjelent brosúrában fogalomhatározó is szerepel. Például a multikulturális társadalom szerintük olyan társadalom, amelyet a kulturális sokszínűség jellemez, s amelyben egymással kölcsönhatásban és békében élnek a főbb jegyeikben önálló kultúrák.
A Menedék vezetője amúgy egy 1999-es, tehát a jelenlegitől jócskán eltérő helyzetben már készített egy tanulmányt a migránsokról, illetve a menekültekről való hazai gondoskodás kapcsán. Felvetette: „A szociális ellátásokkal kapcsolatban is hangsúlyozható, hogy a jelenlegi, erősen központosított, bürokratikus szabályozás helyett célszerűbb volna decentralizált modellek bevezetése; a települési önkormányzatok szerepe lényegesen erősödhetne az ellátások és az intézményrendszer működtetése terén.”
NYITOTT HATÁR, NYITOTT LAKTANYA
Ennek kapcsán érdemes kitérni a Kováts-féle, amúgy nyárig is eltartó zuglói programsorozat „házigazdájára”, azaz Karácsony Gergely polgármesterre is, aki nem mellesleg a baloldal – egyik – miniszterelnök-jelöltje. A politikus még a 2015-ös krízis idején tett egy javaslatot, melyre a napokban a Fidesz és a kormány is emlékeztetett mint olyan forgatókönyvre, amely kormányváltás esetén valósággá válhat. Karácsony pártja, a Párbeszéd ugyanis azt vetette fel, hogy EU-s forrásokból újítsák fel és azonnal nyissák meg a használaton kívüli laktanyákat, azokban helyezzék el a menekülteket. Nem mellesleg közölték, „semmiképpen se kerüljön sor határ menti kerítés építésére”. Zugló kvázi példát is mutatott volna, hiszen szintén abban az évben született egy – igaz, a helyi jobboldal ellenállása miatt elhasalt – előterjesztés Karácsony párttársa, Szabó Rebeka alpolgármester részéről. Ezzel a szociális bérlakások igénybevételét, illetve megpályázását bevándorlók számára is lehetővé tették volna. Ennél már csak a 2015-ben a bevándorlókat segítő munkát a CEU épületéből koordináló, nyugat-európai példák nyomán gondolkodó Migration Aid ment messzebb: ők a laktanyák mellett az iskolákat és az óvodákat is megnyitották volna a „várhatóan feltorlódó menedékkérők” számára.
SZEGEDI PÉLDA
Hasonló elképzeléssel próbálta egyébként elkápráztatni a német szociáldemokraták azóta csúfosan megbukott első emberét, Martin Schulzot Botka László, Szeged MSZP-s polgármestere is, legalábbis Schulz beszámolója szerint. A berlini politikus ugyanis egy nyilatkozatában úgy fogalmazott: Szeged egy elkötelezetten baloldali város, „oda bármelyik menekültet el lehet küldeni”. Ez amiatt volt fontos, mert a magyar kormány már határozott álláspontot fogalmazott meg a németek által is erőltetett uniós elosztási mechanizmus, vagyis a kvóták ellen, így felmerült: a renitens országvezetést kvázi kikerülve Brüsszel akár közvetlenül is megállapodhatna a befogadásra hajlandó településvezetőkkel. Erre végül nyilván nem került sor, ám azóta a Soros-hálózat is erősített vidéken, kiváltva ezzel a kormánypárti polgármesterek közös tiltakozását.
Efféle kérdések a zuglói migránskurzuson is szóba kerülhetnek. Az egyik, május végi alkalom programja ugyanis a következő: városi séta egy itt élő „idegenvezetővel”. A Menedék azonban számos egyéb projektet tervez még a bevándorlással összefüggésben: például önkéntes mentorokat keresnek, illetve képeznek a Befogadó óvodák és iskolák című kezdeményezésükhöz, óvodapedagógusoknak pedig harmincórás akkreditált képzést indítanak Migráns gyerekek az óvodában címszóval. Egy másik program részeként részben uniós pénzen Szegeden és Győrben tartanak tréningeket annak érdekében, hogy „társadalmi célú aktivitásokra ösztönözzük a helyi lakosokat”. Kérdés, hogy a bevándorlókkal szemben, vagy éppen a befogadásuk érdekében.
Borítófotó: 2015-ös pillanatkép a Keleti pályaudvarról, megpihenő bevándorlókkal. Karácsony Gergely laktanyákat nyitott volna a számukra, és az általa vezetett kerület egyik intézményében migránsspecifikus műhelybeszélgetéseket szerveznek
