Soros-féle akciók minden szinten

Mátrix
Újabb fokozatba kapcsoltak a Soros-féle szervezetek, a Helsinki Bizottság éppen a börtönökből való állítólagos kitiltásuk miatt panaszkodik. Csakhogy túloznak: a BVOP szerint továbbra is képviselhetik a fogvatartottak jogait. Közben hamarosan újabb fejlemények várhatók a civiltörvény miatti brüsszeli eljárásban is.

Lényegében körbetiltakozta az ellenzéki sajtót az elmúlt hetekben a Magyar Helsinki Bizottság, mondván: a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) „kitiltotta” őket a börtönökből, ahol tizennyolc éve biztosították a fogvatartottak jogait. „A gyenge a börtönben sokszorosan gyenge, a jogfosztott a börtönben sokszorosan jogfosztott. Az országos parancsnok döntése nyomán mostantól ez még inkább így lesz. A bezárt emberek elvesztik külső támaszukat, a társadalom megbízható információk nélkül marad” – aggódtak október közepén kelt közleményükben.

De miről is maradnak le a „helsinkisek”, amennyiben valós az általuk vázolt fordulat? A szerveződés beazonosítása érdekében először is érdemes felidézni: ők azok, akik sorra indították az eljárásokat Magyarország ellen a börtönök túlzsúfoltsága miatt az Emberi Jogok Euró-pai Bíróságán, amely ezért többször el is marasztalta hazánkat. Korábbi közlésük szerint ezres nagyságrendben indultak procedúrák a rossz körülményekre és a hazai jogorvoslat hiányára hivatkozva, ezek egyike révén a volt szocialista Zuschlag János is csaknem ötmillió forintos kártérítéshez jutott. A kormány javaslatára a parlament végül kénytelen volt törvényt is módosítani a kártalanítás rendezésére.

BŐVÜLŐ BÖRTÖNFORRÁSOK

Emellett bővítési és fejlesztési program is indult, s bár a százharminc százalék körüli kihasználtság a büntetés-végrehajtási intézményekben a korábbiakhoz képest javulást mutat, e kezdeményezés révén valóban kedvező, érzékelhető változás következhet be. Annál is inkább, mert a fogvatartottak száma eközben évről évre nő: a 2010-es 15 373-ról 2016-ra 18 023-ra emelkedett. Egy korábbi döntés szerint a kormány csak az idén mintegy harmincmilliárd forintot szán a nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánított programra, jövőre 51 milliárdot, 2019-ben pedig további húszmilliárdot. Nemcsak új börtönök épülnek, hanem a meglévőket is bővítik. További eredményként mutathatja fel a vezetés, hogy – a lapunknak megküldött tájékoztatás szerint – a munkaképes fogvatartottak immár kilencvenegy százaléka dolgozik.

TISZTÁZ A VEZETÉS

Visszatérve a Magyar Helsinki Bizottságra: megkeresésünkre a BVOP tisztázta, hogy „a civil szervezetek nincsenek kitiltva a magyarországi büntetés-végrehajtási intézetekből”. Ami tény: a parancsnokság felmondta négy civil szervezettel a korábbi együttműködési megállapodást. A felbontott szerződések egy részénél azonban már folyamatban van a kooperáció tartalmának megújítása, aktualizálása – részletezték, hozzátéve: szintén hamis az az állítás, miszerint egy bizonyos civil szervezet, nevezetesen a Magyar Helsinki Bizottság a jövőben nem láthatja el a fogvatartottak jogi képviseletét. Elláthatja. Valótlan továbbá az az állítás – írták –, hogy egy bizonyos civil szervezet a jövőben nem járhat el a börtönbüntetésüket töltők egyedi ügyében, mivel igenis eljárhat. „Az sem felel meg a valóságnak, hogy a fogvatartott nem írhat levelet egy bizonyos civil szervezetnek. Írhat. Ugyancsak valótlan, hogy elhallgatott a Börtönrádió. Vácott továbbra is sugároz, Budapesten és Győrben azonban a technikai eszközök nem az intézmények tulajdonában vannak, így ott akkor lesz adás, ha a berendezéseket a korábbi üzemeltető helyben hagyja” – tisztázták a sajtóban szintén megjelent félreértéseket, csúsztatásokat a BVOP részéről. Mindezeken túlmenően aláhúzták azt is: a büntetés-végrehajtás a vonatkozó jogszabályok szerint társszervei-vel, az egyházi szervezetekkel és más együttműködő partnereivel továbbra is folyamatos és hatékony szakmai együttműködést folytat.

Vagyis a helyzet korántsem olyan drámai, ahogyan azt a Soros György alapítványai által az elmúlt években több százmillió forinttal dotált szerveződés részéről állították. A HVG minapi cikkében egyébként részben a parancsnokság vezetőcseréjével indokolták a „kitiltást”, ám ez nem megerősített információ.

PERELŐ „CIVILEK”

A Helsinki Bizottság a minap annak apropóján is hallatott magáról, hogy beperelte a Miniszterelnöki Kabinetirodát a nemzeti konzultációs íveken szereplő egyes – őket érintő – információk miatt, keresetükben pedig egyenesen az ívek bezúzását és az akció honlapjának a lekapcsolását követelték. Nem mellesleg kétmillió forintra is igényt tartanának személyiségi jogaik állítólagos megsértése miatt. Kérdéses, mire jutnak, ám Dömötör Csaba államtitkár szerint egyenesen felháborító a lépés. Hangsúlyozta: úgy látszik, a Soros György által támogatott szervezetek mindent megtesznek azért, hogy a magyar állampolgárok ne nyilváníthassanak véleményt a milliárdos terveivel kapcsolatban. Egyúttal leszögezte: a kormány nem változtat az álláspontján, és áll a vita elébe.

A több más, szintén Soros által pénzelt szervezettel közösen jegyzett, egyelőre nem túl nagy visszhangot kiváltó, Illiberális állam Európa szívében elnevezésű kiadvánnyal is próbálkozik a Helsinki – vagyis nem tétlenkednek, sőt, mintha a spekulánshoz köthető, a Fidesz szerint éppen az ő érdekeit képviselő csoportok egyre nagyobb fokozatra kapcsoltak volna.

ERŐSÖDŐ NYOMÁS

Így tesz egyébként a MigSzol, azaz a korábban a déli határnál „kerítésbontó” tüntetést szervező Migráns Szolidaritás nevű csapat is – ők például valamiféle iskolát szerveztek. Közlésük szerint konkrétan magyar tanfolyamot indítottak harminckét bevándorlónak és menekültnek. Eközben az őcsényi feszültségkeltésben részt vevő Migration Aid továbbra is szervezi a budapesti Szolidaritás Házát, ahová migránsokat költöztetne, mondván: az állam nem biztosít számukra megfelelő ellátást. Egyelőre várják az adományokat.

Mindazonáltal a kormány által hálózatként azonosított szerveződések tevékenységének várható további fokozódására utal, hogy Soros jelentős összegeket, összesen tizennyolc milliárd dollárt adott át vagyonából az e csoportokat közvetlenül is finanszírozó alapítványainak. Ebből a lépésből egyértelműen következik, hogy nemzetközi szinten is erősödhet a spekuláns befolyása az úgynevezett civil világban, az NGO-k területén. Brüsszel mindenesetre már „rajta van a hullámon”, hamarosan az Európai Bíróságon köthet ki az Európai Bizottság által indított, október elején újabb szakaszába lépő kötelezettségszegési eljárás a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságát célzó törvény ellen. Amennyiben nem fogadják el a kormány újabb indoklását, úgy a procedúra akár már novemberben az Európai Bíróságon köthet ki. A kvótadöntés nyomán pedig aligha kérdéses, milyen határozatra számíthat hazánk.

A DC Leaksen minap kiszivárgott dokumentumra hivatkozva Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten így foglalta össze a helyzetet: a Soros-hálózatnak kiterjedt befolyási övezete van az Európai Parlamentben és az unió más intézményeiben. Célja egy kevert népességű Európa létrehozása és a migránskérdésben vele szemben álló magyar kormány elítéltetése. A jelek szerint ezt láthatjuk, de mint azt a börtönkérdés mutatja, az érintettek nem állnak meg a bevándorlással kapcsolatos ügyeknél.

Borítófotó: Krisán Csaba/MTI

Ezek is érdekelhetnek

További híreink