„Ha nem történik valami, októberben elveszik a működési engedélyünket és el kell hagynunk Magyarországot.” E szavakkal aggódott a nemzetközi közvélemény előtt, a BBC-nek nyilatkozva még májusban Michael Ignatieff, a budapesti Central European University, azaz a CEU rektora, az alapító Soros György elleni „orbáni vendettát” emlegetve. Most október van, és a CEU – minapi közlése szerint – megszakítás nélkül folytatja tevékenységét, az egyetem rendes új-ra-akkre-di-tá-ciós folyamata is a megszokott módon halad a magyar felsőoktatási hatóságoknál.
Vagyis a felsőoktatási törvény szigorítása, azaz a lex CEU nyomán életbe lépő első határidőt, október 11-ét mégis szép csendben sikerrel abszolválta az ellenzék és a hozzá húzó civilek által ellehetetlenítettnek nyilvánított intézmény.
Kétségtelen, a valódi kihívást a Soros-
egyetem számára mindig is a januárig teljesítendő kötelezettség jelentette, legalábbis erre hivatkozva beszélt arról Enyedi Zsolt rektorhelyettes a Terror Házában rendezett tavaszi vitafórumon, hogy nem tudnak megfelelni a törvény adta feltételeknek, mert azok számukra kivitelezhetetlenek. A kormány a minap egyéves határidő-kitolást ajánlott, amely lapzártánk után a parlament elé került, részben a Magyar Rektori Konferencia javaslatára. A korábban megszabott feltételek azonban maradnak.
VONAKODÓ EGYETEM
A jelek szerint pedig – a korábbi nyilatkozatok dacára – a CEU mégis kísérletet tett a megfelelésre, sőt, álláspontjuk szerint egyelőre sikerrel is jártak. Olyannyira, hogy most már a határidő-módosításnak nem örülnek, mondván: a kormány csak az időt húzza.
De mi is történt eddig? Bár ennek lehetőségét az egyes térségbeli országokban folyó ellenzéki akciók és kormánybuktató megmozdulások „szellemi hátországát” is biztosító CEU miatt aggódók hevesen tagadták, New York állam – ahol a magyar campus hivatalosan, formálisan be van jegyezve – és a magyar kormány között már létrejött egy első lépésként értékelhető keretmegállapodás. Ez pedig megadja az elvi lehetőségét annak, hogy a CEU Budapesten maradhasson, s „továbbra is amerikai és magyar akkreditációjú diplomákat adhasson ki”. Utóbbi kitétel kulcsfontosságú a történet szempontjából.
Az egyetem ugyanis – a balliberális kormányzás idején rögzített egyedi megállapodás jóvoltából – anélkül tud külföldi diplomát (is) kiadni, hogy bármely más országban oktatási tevékenységet folytatna. Enyedi Zsolt szerint ettől ők még nem „offshore-egyetem”. Azt mondja, a magyar állam alakította ki az idei szigorításig érvényes, a kormány szerint jogtalan versenyelőnyt jelentő kritériumrendszert, s nem ők. Azt azonban nem emlegeti a vezetés, hogy a konstrukció éppen Soros György kifejezett javaslatára lett olyan, amilyen, az akkor SZDSZ-es oktatási tárca pedig „csak” teljesítette a kérést.
Visszatérve a jelenlegi helyzethez: a vonakodás után a CEU mégis valódi amerikai „anyaegyetem” után nézett, és rá is bukkantak a New York államban működő Bard College-ra, sőt, egyetértési megállapodást is kötöttek. Ebben a Soros-egyetem – tudatták lapunkkal – elkötelezte magát a „New York államban folytatandó oktatási tevékenységek kidolgozására”. Úgy tudjuk, azt, hogy ez elegendő-e a törvényi szigorításban lefektetett feltételek teljesítéséhez, a magyar kormány most szakértői szinten vizsgálja. Ha elfogadják, úgy megszülethet a végleges egyezmény New York állammal, amelyet azonban még a magyar Országgyűlésnek is ratifikálnia kell – ahogy az a hasonló státusú, marylandi McDaniel College esetében történt. Erre most jut idő bőven.
EGY FOTÓN SOROSSAL
Palkovics László oktatási államtitkár nemrég úgy nyilatkozott, van esély a végleges megállapodásra. Két tisztázandó kérdés maradt: az amerikai campus létrehozása, illetve az ottani képzés elindítása. Különösen az utóbbi érdekes, mivel az államtitkár szerint a felek még „nem tudtak megegyezni arról, hogy az mikor, milyen formában induljon el”. Kérdéses azonban, elég lesz-e a Bard College-dzsal összehozott kvázi szándéknyilatkozat. A kormány részéről ugyanis egyértelművé tették: a törvényi kikötést csak akkor lehet teljesítettnek tekinteni, ha „azt is regisztrálják, hogy a CEU-nak van egy képzése a Bard College campusán”. Ilyesmiről azonban egyelőre nem tudni, mindenesetre a kabinet most kellő időt hagyott a szükséges akkreditációs eljárások lefolytatására. Érdekes fejlemény, hogy a CEU szerint nekik nem kell haladék. Már el is indítottak egy a New York Állam Oktatási Hivatalánál bejegyzés alatt álló programot, amely heteken belül megkezdheti működését.
De milyen intézmény is ez a Bard College? Nem túl nagy meglepetés, hogy erősen Soroshoz kötődő. A tizenkilencedik század óta működő, szabad szellemű oktatást biztosító iskolát 1975 óta vezeti Leon Botstein, aki éppen a nemzetközi spekuláns mellett ül azon a felvételen, amely a budapesti CEU kuratóriumáról készült. Vagyis ő is tagja az egyetem vezetőségének.
A nemzetközi hálózatot létrehozó Bard ráadásul komoly összegeket, dol-lár-száz-ezreket kapott korábban a Soros-féle Open Society Foundationtól – melynek tisztségviselője egyébként a karmesterként is tevékenykedő Botstein – különböző programokra. Mindezek ismeretében lehet némileg furcsa, hogy a magyar törvényi szigorítás után miért csak hónapokkal „jutott eszébe” a CEU illetékesei-nek, hogy ezzel a lehetőséggel próbáljanak megfelelni az Országgyűlés által rögzített feltételeknek. Aligha életszerű, hogy az érintettek ne tudtak volna egymásról.
BRÜSSZEL KEMÉNYKEDIK
Mindenesetre eközben a kormánynak egyéb teendői is vannak a Soros-egyetem kapcsán. Lapzártánk után járt le az a határidő, ameddig hazánknak válaszolnia kellett a lex CEU miatt áprilisban kötelezettségszegési eljárást indító Európai Bizottság (EB) október elején küldött, úgynevezett „kiegészítő indoklással ellátott véleményére”. Ebben Brüsszel pontosításokat kért a kifogásolt jogszabályra vonatkozóan. Az eljárás júliusban lépett a második szakaszba, ekkor érkezett az első „csomag” az EB-től.
De nem csupán Brüsszel, hanem az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság is vizsgálódott, sőt, ők már végeztek is, következtetéseik ugyanakkor semmire sem kötelezik hazánkat. Mindazonáltal Palkovics összességében üdvözölte az egyébként elmarasztaló megjegyzéseket is tartalmazó, minap elkészült végleges jelentést. Az államtitkár „egyértelműen pozitívnak” nevezte az állásfoglalást, mondván: abban kimondták, hogy az államoknak a területükön működő külföldi intézményekkel szemben is joguk van követelményeket támasztani. És nem árt még egyszer emlékeztetni: az itthon bejegyzett Közép-európai Egyetem működését, diplomáit, képzéseit egyáltalán nem érinti ez az egész procedúra.
Borítófotó: 1990-ben Soros György vette át az általa alapított Közép-európai Egyetem (CEU) jelképes kulcsát a fővárosi Nádor utcában. A kormány még egy év haladékot adott a CEU-nak a magyar jogszabályoknak való megfelelésre (Illyés Tibor / MTI)
