MOSZKVA ELLENI SZANKCIÓK
Az Oroszország elleni szankciók és a moszkvai válaszlépések nagymértékben átalakították az orosz élelmiszerpiacot. Kína és a nyugati embargóhoz nem csatlakozott más államok elfoglalták azt a rést, amelyet a nyugati élelmiszer-exportőrök az orosz piacról való kényszerű kivonulásukkal hagytak. Vagyis az amúgy is élelmiszer-túltermeléssel küzdő EU lábon lőtte magát, amikor azt gondolta, hogy a büntetőintézkedéseire adott válaszok nem fájnak majd neki. Piacot vesztett, ráadásul nem is kicsit.
NETTÓ BÚZAEXPORTŐRRÉ VÁLT
Négy esztendeje, 2014 augusztusában Oroszország megtiltotta az élelmiszer-behozatalt az Európai Unióból, az USA-ból, Kanadából, Ausztráliából és Norvégiából. 2016 januárjában Ukrajnát és Törökországot is felvették a moszkvai embargólistára, majd Ankara viszonylatában enyhítettek.
A 2014–16-os importkorlátozó rendelkezések egyes ágazati termékekre (hús, tej, hal, zöldség) és azok feldolgozott formáira vonatkoztak, s Oroszország 2013-as behozatala több mint felét érintették. Bizonyos értelemben még jól is jöttek a Kremlnek a nyugati szankciók (majd a moszkvai válaszlépések), mert felerősítettek egy korábbi folyamatot. Ez az Orosz Föderációban 2010-ben kezdődött el, amikor meghirdettek egy élelmiszer-biztonsági alapelvcsomagot, majd 2012-ben elfogadták a 2013–20-as agrárfejlesztési programot, melynek célja: csökkenteni az ország importfüggőségét a stratégiai fontosságú élelmiszerek terén.
Részben ennek a mezőgazdaságot szubvenciókkal, egyéb támogatási formákkal erősítő politikának lett az eredménye, hogy az évtized közepére Oroszország a világ legnagyobb búzaexportőrévé vált.
AZ INFLÁCIÓS ÁR
Az importhelyettesítés folyamata nem zajlott le simán, megugrottak az árak. A Financialobserver.eu megállapította, hogy évtizedünk közepén az éves élelmiszer-drágulás mértéke a korábbi időszakhoz képest megkétszereződött, 2014 és 2015 augusztusa között 18,1 százalékos áremelkedést regisztráltak. Az orosz statisztikai hivatal adatai szerint a 2014 és 2016 augusztusa közötti időszakban a halak és tengeri termékek ellenértéke nőtt a legnagyobb mértékben, 43 százalékkal. Az édességek 38, a zöldség-gyümölcsök 36, egyéb élelmiszer-ipari cikkek és nem alkoholos italok 27, a kenyérfélék 22, a tej és tejtermékek 21, a húsok kilenc százalékkal drágultak. A következmény: 1-5 százalékkal csökkent az egy főre számított fogyasztás, illetve a fogyasztási szokások eltolódtak az olcsóbb élelmiszerek, nagyrészt a burgonya felé. Az orosz élelmiszer-felügyelet tapasztalatai szerint megnőtt a hamisítás aránya.
MEGJÖTT AZ ÁZSIAI TŐKE
Ugyanakkor felfutott a hazai termelés, kiváltképpen a csirke-, sertés-, marhanevelésben. A nyugatiak helyét átvették a kínaiak, vietnamiak, thaiföldiek. Hanoi és Bangkok milliárd dolláros nagyságrendben ruházott be oroszországi tejgazdaságokba.
Borítófotó: Hszi Csin-ping kínai, és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A kínaiak sikeresen pótolták a kieső uniós élelmiszerexportot
