ÚJABB VÁLASZTÁSI KAMPÁNY
Egyébként a honatyák csak ímmel-ámmal tiltakoztak az ellen, hogy Zelenszkij idő előtt feloszlatja a testületet, arra hivatkozva, hogy közel két éve nem létezik a parlamenti többség. Egyébként Porosenko exállamfő pártblokkjának a kormányzati partnere, a Népi Front még az új államfő beiktatása előtt bejelentette, hogy kilép a koalícióból. A politikai elemzők általános véleménye szerint ennek a lépésnek a célja csupán az időhúzás volt, mert így még egy hónapig próbálkozhattak volna a képviselők egy új többség összetákolásával, ami értelmetlenné, sőt gyakorlatilag lehetetlenné tette volna az eredetileg október végére tervezett esedékes rendes választás előre hozását.
BENYÚJTJA A SZÁMLÁT AZ OLIGARCHA
Volodimir Zelenszkij meglepő (és sokak szerint jogilag megkérdőjelezhető) huszárvágása azonban új helyzetet teremtett. A parlamenti pártok kivétel nélkül megerősítették, hogy készen állnak a megmérettetésre. A kizárólag pártlistás, arányos választási rendszerre való átállást szorgalmazó elnöki törvénymódosító javaslatot viszont még csak napirendre sem tűzte a pár hete, az ominózus ukránosító nyelvtörvény elfogadásakor még nagyon is olajozottan működő országgyűlés. Ezzel újabb akadályt állítottak Zelenszkij alakulófélben lévő, de becslések szerint máris a szavazatok harmadára esélyes pártja, a Szluha Narodu (A Nép Szolgája – ez egyébként a Zelenszkij számára rendkívüli népszerűséget hozott tévésorozat címe, amelyben egy történelemtanárból lett államfőt alakít) elé, amelynek minden bizonnyal komoly nehézséget okoz majd a jelöltállítás az egyéni választási körzetekben. Elbukott az a javaslat is, hogy a bejutási küszöb a jelenlegi ötről három százalékra csökkenjen, ami hátrányos az újonnan alakuló pártok számára.
Ihor Kolomojszkij egy évig volt Dnyepropetrovszk kormányzója. A milliárdos tévéje futtatta fel Zelenszkijt
A Porosenko exelnök környezetéhez tartozó politikusok természetesen minden lehetőséget kihasználnak arra, hogy kritizálják az alig tíz napja hivatalban lévő Zelenszkijt. Sőt, pár nap alatt összegyűlt a kellő számú aláírás a volt államfő honlapján az új elnök elleni bizalmatlansági indítványt kezdeményező petícióhoz. Ennek persze nincs különösebb jogi következménye, de feltűnő a bukott Porosenko támogatóinak a szervezettsége a közösségi oldalakon. A nemzetféltő kommentelők különösen a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus békés rendezése érdekében Oroszországgal folytatandó tárgyalás készségét róják fel Zelenszkijnek. Pedig még a Porosenko idejében készített szociológiai felmérések is egyértelműen azt mutatták, hogy az állampolgárok a béke megteremtését nagyságrendekkel fontosabbnak tartják, mint például az ukrán nyelv védelmét.
A napokban visszatért északkeleti szomszédunkba a két éve Izraelben tartózkodó, saját bevallása szerint három – ukrán, izraeli és ciprusi – állampolgársággal rendelkező Ihor Kolomojszkij oligarcha, akiről az elnökválasztási kampány során azt híresztelték, hogy ő mozgatja bábként a semmiből feltűnő Volodimir Zelenszkijt. Ezt mindketten cáfolták, azonban tény, hogy a megválasztott államfő korábbi humoros műsorai éppen Kolomojszkij országos tv-csatornáján futottak. Az extravagáns kijelentéseiről elhíresült milliárdos azt mondta: bízik Zelenszkij sikerében. Ezzel együtt mindent megtesz a korábbi bankja, a Porosenko idején államosított Privatbank kétmilliárd dolláros tőkerészének a visszaszerzéséért. Ez nem ingatta meg a hrivnya árfolyamát, sőt nem kis meglepetésre stabilitással és mintegy tízszázalékos erősödéssel reagált a nemzeti valuta az elnökválasztás eredményére. Nehéz megjósolni, hogyan alakul az árfolyam a közeljövőben, különös tekintettel Kolomojszkij kijelentésére, miszerint Ukrajnának görög mintára államcsődöt kellene jelentenie, így elkerülhetné a korábban felvett IMF-hitelek teljes összegben történő visszafizetését.
BIZAKODÁS KÁRPÁTALJÁN
Ami az ukrajnai kisebbségeket illeti, bizakodással figyelik Zelenszkij elnöki ténykedésének kezdeti lépéseit. A mintegy 150 ezres kárpátaljai magyar közösség jelzésértékűként fogadta azt a hírt, hogy az új ukrán államfő beiktatása napján találkozott Áder János köztársasági elnökkel, aki az ő gondjaikról is beszélt. „A Kárpátalján élő magyarok nem kérnek többet, mint azt, hogy Kijev betartsa az alkotmányban rögzített és az általa nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit” – emelte ki a magyar államfő. Megjegyezte, hogy ma az Ukrajnában élő magyar kisebbségnek korlátozottabbak a jogai, mint a szovjet rendszer idején. „Ez pedig egy demokráciában elfogadhatatlan” – fűzte hozzá.
Az is óvatos bizakodásra adhat okot, hogy Jehor Bozsok külügyminiszter-helyettes, miután Budapesten találkozott kollégájával, Magyar Leventével és Sztáray Péterrel, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárával, úgy nyilatkozott a mérvadó Jevropejszka Pravda (egyébként Petro Porosenko érdekeltségi köréhez tartozó) országos online kiadványnak: az ukrán külügyminisztériumban remélik, hogy Kijev és Budapest mindkét fél számára előnyös kompromisszumra tud jutni az oktatás nyelvéről folytatott vitában.
Közben az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése monitoring-
bizottságának az elnöke levelében kérte a Velencei Bizottság állásfoglalását a közelmúltban elfogadott ukrán nyelvtörvényről. A kijevi parlament által április 25-én jóváhagyott, majd még Porosenko által aláírt nyelv- és nemzeti jelképtörvény ellen több ízben hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek és a többi kisebbség is, mert az a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat leszámítva gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, s a szabályok megsértéséért jogi felelősségre vonást, bírságot, börtönbüntetést is kilátásba helyez. Ukrajna adós még a kisebbségi nyelveken történő oktatást korlátozó jogszabály módosításával is, amelyet egyébként az ET Velencei Bizottsága is javasolt.
Borítófotó: Zelenszkij fürdik a népszerűségben. Ellenfele továbra is Porosenko, aki hatékonyan szervezett kampányt folytat a közösségi oldalakon
