A román közvéleményt derült égből villámcsapásként érte, hogy Szijjártó Péter február eleji bukaresti látogatásán bejelentette: Románia 2020-ra megteremti a Magyarországra irányuló gázexport műszaki feltételeit, két évvel később pedig lehetőség nyílik jelentős mennyiségű, a Fekete-tengeren kitermelt gáz hazánkba szállítására, miután magyar vállalatok kötötték le az útvonal teljes, évi 4,4 milliárd köbméteres szállítási kapacitását. Később mind román, mind hazai források megerősítették, hogy két magyarországi cégről van szó, de nevük nem hozható nyilvánosságra a szerződésbe foglalt titoktartási kötelezettség miatt.
A román közvéleményt és a politikusokat azért érte váratlanul a bejelentés, mert nem tudtak arról, hogy a múlt év végén e vállalatok nyerték el a Bukarestben BRUA-ként emlegetett, Bulgáriát, Romániát, Magyarországot és Ausztriát összekötő gázvezeték kapacitáslekötési eljárását. Ráadásul a román sajtó először Szijjártó Péter nyilatkozatából szerzett tudomást erről, a bukaresti hatóságok csak ezt követően közöltek részleteket.
A román média titkos megállapodást sejt a dolog mögött. Az ellenzékiek „nemzet- és hazaárulással” vádolták meg a kormánykoalíció pártjait, amelyek elnökei, a szociáldemokrata Liviu Dragnea és a liberális Călin Popescu-Tăriceanu képviselőházi és szenátusi házelnöki minőségükben tárgyaltak Szijjártóval. Az utóbbi időben a magyarellenes hangulatkeltésben élenjáró Traian Băsescu volt államfő pártja, az ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) parlamenti vizsgálóbizottság felállításához keres támogatókat a honatyák körében, miután a téma a bejelentés óta eltelt három hét után is élénken foglalkoztatja a román közvéleményt. A mandátumok mintegy 5 százalékát birtokló PMP terveit azonban ellehetetlenítheti, hogy a koalíció kisebbik pártja, a liberális ALDE részéről Varujan Vosganian volt gazdasági miniszter jelezte: a kormány támogatja a vezeték megépítését, ami az unió pártfogását is bírja, és szó sincs arról, hogy Románia eladná a saját gázát a magyaroknak. Vosganian hasznosnak nevezte a projektet, mert növeli Európa energiabiztonságát, a BRUA megépülésével pedig az ország lényegében EU-s kötelezettségének tesz eleget, miszerint a tagállamoknak össze kell kötniük a gázhálózataikat, és lehetővé kell tenniük, hogy a vezetékeken mindkét irányba szállíthassanak gázt.
A Fekete-tenger kontinentális talapzatában az elmúlt évtizedben három lelőhelyet is találtak. Ezek közül az egyik a Neptun-talapzat, amelynek a kitermelési jogát az amerikai Exxon és az osztrák OMV nyerte el. A két vállalat a tervek szerint 2020–21-től kezdődően évi 6 milliárd köbméter földgázt hoz a felszínre. A próbafúrások alapján végzett becslések szerint 42‒84 milliárd köbméter rejlik a Neptun-talapzatban. A cégek 2008 óta 1,5 milliárd eurót költöttek a projektre. Románia jelenleg évente mintegy 11 milliárd köbméter gázt termel ki, és körülbelül ugyanennyit használ el. A bukaresti hatóságok becslése alapján ha mindhárom lelőhelyen elkezdődik a kitermelés, akkor a fenti szám 2025-ig évi 18-20 milliárdra nőhet.
A BRUA vezeték már csak a nevében maradt teljes, hiszen tavaly nyáron hazánk úgy döntött, nem támogatja az Ausztriáig való kiépítését. Az eredeti tervek szerint Baumgartenig kellett volna eljutnia a gáznak, de a magyar hatóságok úgy ítélték meg, hogy a cső Magyarország–Ausztria szakasza nem gazdaságos, ezért Budapest felkínálta a lehetőséget, hogy Szlovákia, Ukrajna, Szerbia és Horvátország irányába exportál majd földgázt.
Szijjártó Péter február elején jelentette be Pozsonyban, hogy miután a két magyar cég lekötötte a román–magyar vezeték kapacitását, Budapest megépíti a magyarországi gázelosztó központ és a magyar–szlovák interkonnektor közti hiányzó vezetéket. A mintegy száz kilométer hosszúságú, Vecsés és Városföld közötti csővel létrejön az észak–déli irányú energiafolyosó, amely lehetőséget nyit, hogy a fekete-tengeri gáz Szlovákiába is eljusson, s ez kedvező hatással lesz az egész visegrádi csoport energiabiztonságára – magyarázta a budapesti diplomácia vezetője.
A román gázvezeték-hálózatot kezelő állami vállalat, a Transgaz a múlt héten 60 millió eurós hitelt kapott az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) a BRUA első romániai szakaszának a megépítésére. Tavaly októberben a Juncker-terv keretében az Európai Beruházási Bank ítélt meg 50 millió euró értékű hitelt ugyanerre a célra. A vezeték romániai szakasza 478 kilométer hosszú lesz, és a déli Podișortól a bánsági Temesrékasig (Recaș) terjed. A BRUA megépítésének teljes költségét 550 millió euróra becsülik, ebből 179 milliót az EU biztosít.
Borítófotó: kőolaj-finomító a midiai kikötőnél. A fekete-tengeri gázcsövek innen délre érik majd el a partot
