Románia Franciaországtól is vásárol fegyvereket

Mátrix
Megállapodást írtak alá a felek Emmanuel Macron múlt heti bukaresti látogatásán, amelyen a francia elnök román kollégájával, Klaus Johannisszal és Mihai Tudose kormányfővel is tárgyalásokat folytatott.

A román hadsereg rövid és nagyon rövid hatósugarú rakétákat vásárol majd a francia MBDA társaságtól, ezeket keleti szomszédunkban szerelik majd össze. Emellett ötről tizenöt évre hosszabbították meg az Airbus Heli-copters és a vidombáki IAR társaság között ez év áprilisában kötött együttműködést. Az új egyezmény révén ötven H215M helikoptert gyártanak, amelyek egy részét a román hadsereg vásárolja meg. 

A bukaresti védelmi miniszter augusztus elején amerikai harci helikopterek vásárlásáról is aláírt egy az Egyesült Államok kormányának címzett szándéknyilatkozatot, miután Mihai Tudose fogadta az amerikai Bell Helicopter cég képviselőit. Az USA külügye augusztus közepén hagyta jóvá rakétarendszerek eladását Romániának. Az Egyesült Államok 1,25 milliárd dollár értékben értékesít önjáró tüzérségi rakétarendszereket (HIMARS). Bukarest 54 ilyen, a Lockheed Martin által gyártott fegyvert rendelt, a hozzá való felszereléssel és szolgáltatásokkal együtt. Emellett 81 irányított rakéta-sorozatvető rendszert, taktikai rakétarendszereket és precíziós csapásmérés végrehajtására is alkalmas fegyverzetet vásárolnak. Erről Klaus Johannis és Donald Trump washingtoni tárgyalásán született megállapodás.

A román média a franciák irányába tett gesztust úgy értékelte: Bukarest azt akarja, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon, vagyis ne csak az amerikaiaktól vegyen fegyvereket, hanem az európai gyártóktól is. Románia azt követően hívta fel magára a világ legnagyobb fegyvergyártóinak a figyelmét, hogy Washington kérésére kilátásba helyezte: évente GDP-je 2 százalékát költi majd védelemre. Ennek érdekében a román legfelsőbb védelmi tanács augusztusban fogadta el azt a stratégiai tervet, miszerint a következő egy évtizedben 9,8 milliárd eurót költenek fegyverek és katonai eszközök vásárlására.

Egyelőre nem teljesen világos, mire lesz elég az egyezmény, mert a franciák már korábban egyezséget kötöttek Bukaresttel. A vidombáki gyár alapkövét már 2015-ben elhelyezték, s a franciáknak az idén el kellett volna kezdeniük a gyártást, de ehhez legalább 16 helikoptert kellett volna rendelnie a román államnak. Ez azonban késik, annak ellenére, hogy François Hollande volt francia elnök tavaly Vidombákon járt. Macron bukaresti látogatása alkalmából Serge Durand, a brassói gyár igazgatója elpanaszolta: továbbra is azt várják Romániától, hogy az európai szabványoknak megfelelő, átlátható közbeszerzési pályázatot hirdessen helikopterek gyártására, ugyanis – mint mondta – az Airbus fél évszázada lojális partnere az országnak, és elvárja, hogy így is bánjanak vele. Az igazgató csalódottan mondta, hogy eltelt egy év, s még nem kaptak megrendelést, pedig ezért építették meg a vidombáki üzemet.

A VÁROS ÉS A CÉG

Vidombák (románul Ghimbav, németül Weidenbach) a 12. század végén alapított szász falu, 2002 óta város, Brassótól nyolc kilométerre. A mintegy 4700 lakosnak a 91 százaléka román, 3,3 százaléka magyar, a többi ismeretlen nemzetiségű a 2011-es népszámlálás szerint, így már egyetlen szászt sem tartanak számon; tizenöt éve még 77 személy vallotta magát németnek.

Trianon után, az 1920-as évek közepén, a település közelében létesítette a román állam az IAR (Industria Aeronautică Română – Román Repülőipar) gyárát és a mellette lévő katonai repülőteret, utána 1945-ig mintegy ezer gépet gyártottak le. Az IAR Ghimbav (szerepel még IAR Braşov néven is) román állami tulajdonban van, és 49 százalékban részvényese az Airbus Helicopters Romania vállalatnak, amelynek irányítási joga az 51 százalékos részesedésű Airbus Helicopters francia–német cég kezében van. Az IAR már 1968-tól együttműködött a franciákkal. A Puma védjegye alatt készültek Vidombákon a 330-as típushoz tartozó légi járművek, később a román haderő számára is itt gyártottak harci helikoptereket. Jelenleg az erdélyi gyár légi járművek modernizálásával és javításával foglalkozik, de fejlesztések révén képes mind amerikai, mind európai helikopterek előállítására.

Tavaly az Airbus 52 millió eurós beruházással épített üzemet Vidombákon, a H–215-ös helikopterek gyártására alkalmas létesítményt a korábbi francia államfő jelenlétében avatták fel.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink