Szlovákia belpolitikája nyáron is kínál témát az újságíróknak. Meglepő módon azonban nem a migránskérdés áll a figyelem középpontjában, ugyanis az ottani vezetők, ha ez szóba kerül, eléggé szőrmentén fogalmaznak. Ráadásul néhány gesztusértékű tettel még Brüsszel kötelességszegési eljárását is kivédték, miután néhány szíriai keresztényt annak idején elhelyeztek az egyik szlovákiai városban. A sajtó sokkal többet foglalkozik a kormánypártok közötti súrlódásokkal, főleg a legnagyobb, 27-28 százalékos támogatottságú Smer és a Szlovák Nemzeti Párt (jelenleg 10-11 százalékos bázis) csörtéivel. Ez tavasszal, a megdrágult áramfogyasztás kapcsán csúcsosodott ki, mert az ígéretekkel ellentétben a számlák a tavalyi összegek kétszeresét mutatták, és ezért az SNS az Árszabályozó Hivatal igazgatóját, a Smer embereként ismert Jozef Holjenčíket hibáztatta. Végül a koalíciós feszültségből a nemzeti párt profitált, de más fontos posztok betöltésénél is erős szava volt, nőtt a befolyása. A nyár elején dőlt el az is, hogy az SNS-közeli Jaroslav Rezník lesz a szlovák közmédia (RTVS) vezérigazgatója. Mindeközben Robert Fico és csapata most már hónapok óta sikeresen védekezik az ellenzék által lépten-nyomon hangoztatott korrupciós vádak ellen, és a korábban napirenden volt tüntetések sem ingatták meg a lappangó feszültségekkel terhelt koalíciót. A harmadik kormányerő, a Bugár Béla vezette Most–Híd szlovák–magyar vegyes párt (5-6 százalék) a vezető elemzők egyre nagyobb csalódására mindezt tétlenül figyeli, és egyszerűen nem foglal állást ezekben az ügyekben. Fico miniszterelnök szeretne egy új témát is megnyitni, amely kifogná a szelet a vitorlából, és sikerélményt is jelenthetne számára. Ez pedig a különböző minőségű árukat forgalmazó nagy nemzetközi üzletláncok kereskedelmi politikájának a bírálata és a probléma uniós szintű kezelésének a szorgalmazása. Ennek érdekében a visegrádi négyek képviseletében (is) a múlt héten Brüsszelbe utazott, hogy személyesen vesse fel a kérdést az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek. A luxemburgi politikus elismerte, hogy súlyos dologról van szó, de hogy mit kíván lépni az EB, az majd csak szeptemberben derül ki.
A szlovák kormányfő és Andrej Kiska államfő viszonya sem nevezhető harmonikusnak. Az elnök inkább az ellenzék emberének számít, ami még olyan szimbolikus ügyekben is megmutatkozik, mint az állami kitüntetések odaítélése. Jobbára olyanokat tisztel meg, akiket aligha nevezhetnénk a jelenlegi kormány támogatóinak. Nyilván ezért is javasolta Robert Fico kormánya a parlamentnek, hogy hagyja jóvá az Alexander Dubčekről elnevezett állami díjat, amelyet minden év május elsején a miniszterelnök adna át, és más állami kitüntetésekkel ellentétben 25 ezer euró is járna mellé. Erre Andrej Danko bejelentette, hogy pártja egy 19. századi szlovák nemzetébresztőről, Jozef Miroslav Hurbanról elnevezett díj megalapítását kezdeményezi majd, amelyet a parlament alkotmányjogi bizottságának a javaslata alapján adományoznának, szintén 25 ezer eurós jutalommal.
PÁRTPREFERENCIÁK
A Median SK ügynökség júliusban közzétett felmérése alapján a baloldali Smer – SD a szavazatok 28 százalékát szerezné meg. A második helyen az ellenzék legerősebb pártja, a liberális SaS végezne (15,5 százalék), a harmadikon pedig Andrej Danko házelnök Szlovák Nemzeti Pártja, az SNS (11,5).
A felmérés szerint bejutna a szlovák parlamentbe a jobboldali OL’aNO-NOVA (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) nevű párt 10,5, a szélsőjobboldali L’SNS 8 és a tavalyi választásokon a parlamenti küszöböt elbukó jobbközép Kereszténydemokrata Mozgalom, a KDH 6,5 százalékkal, valamint a Most-Híd szlovák–magyar vegyes párt 6 százalékkal.
A Median SK szerint a bejutást jelentő 5 százalékos határon áll Boris Kollár üzletember pártja, a Sme rodina (Család vagyunk), és a jelenleg parlamenten kívüli magyar érdekképviseleti szervezet, a Magyar Közösség Pártja (MKP).
A választásokon biztosan részt venne a megkérdezettek 35 százaléka, 17 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy valószínűleg elmenne szavazni. A jelen állás szerint a polgárok 42 százaléka biztosan nem járulna az urnák elé, a fennmaradó hányad pedig a bizonytalanok aránya.
