Történelmi jelentőségű a szaúd-arábiai király, Szalman ibn Abdul-aziz esz-Szaúd első oroszországi útja. Hatalmas pompával, másfél ezres kísérettel, szállító repülőgépek egész flottájával érkezett Moszkvába.
Putyin elnök és az uralkodó jóváhagyott egy több mint tízmilliárd dolláros beruházási programot. A szaúdi pénz elsősorban az orosz energiaszektorba áramlik, de egy részét a sivatagi királyságban kiépítendő orosz energiaipari jelenlétre fordítják. Megállapodtak egy Moszkva által teljesítendő, 3,5 milliárd dolláros fegyverszállításról és gyártási együttműködésről is. Ennek a pontnak a legfontosabb tétele az orosz hadiipar egyik legkelendőbb exportcikke, az Sz–400-as lég- és rakétavédelmi rendszer szállítása több mint kétmilliárd dollár értékben. Az üzletnek inkább politikai, semmint katonai jelentősége van, ugyanis az orosz rendszer minőségileg nem sokkal tud többet, mint a szaúdiak által korábban vásárolt amerikai lég- és rakétavédelmi struktúrák.
Figyelemre méltó azonban, hogy a washingtoni külügyminisztérium éppen október elején, a király moszkvai látogatásának apropóján jelentette be: az Egyesült Államok kormányzata jóváhagyott egy újabb, 15 milliárdos fegyverüzletet, amely része a Donald Trump amerikai elnök első szaúd-arábiai látogatásán lefixált több mint százmilliárd dolláros fegyverszállítási csomagnak.
A SZÍRIAI RENDEZÉS
Orosz források szerint a külpolitikai egyeztető tárgyalásokon nagy figyelmet fordítottak Szíria jövőjére. Ez különösen kényes téma annak ismeretében, hogy a Kreml igen jó kapcsolatokat ápol Teheránnal; orosz és iráni tisztek, különleges erők együtt harcoltak-harcolnak az Iszlám Állam és más, a két ország által szélsőségesnek minősített fegyveres csoportok ellen. Ezeket a szervezeteket a brit neokonzervatív think-tank, a Henry Jackson Society szerint az iszlám szunnita ágának vahabita irányzatát államvallássá emelő szaúdiak is támogatják.
Rijád, úgy tűnik, belenyugodott abba, hogy Szíriában marad az általa erősen bírált Aszad-rezsim. Most az adott helyzetből kiindulva igyekeztek megtartani, szilárdítani Szaúd-Arábia pozícióit, alkalmazkodni az új viszonyokhoz, Moszkva támogatásával visszaszorítani Szíriában az iráni befolyást. A helyzet roppant képlékeny – nemcsak a Nyugat, az arab világ, de az oroszok számára is. Ankara elkezdte pedzegetni, hogy esetleg nem lesz semmi az orosz Sz–400-asok lekötött vásárlásából. Recep Tayyip Erdoğan török elnök minapi ukrajnai látogatásán – szembefordulva korábbi álláspontjával – Kijev mellé állt és hangoztatta: nem ismeri el a Krím elcsatolását.
TÖRÖK–AMERIKAI KONFLIKTUS
Moszkva rezignáltan reagált, mondván: a törökökben nehéz megbízni mint szövetségesekben, és amúgy is a Krím ügyében Ankara évszázadok óta megbízhatatlan. Erdoğan Washingtonnal is összerúgta a patkót, amerikai diplomatákat vetetett őrizetbe. Terrorizmus támogatása vádjával több mint kétévi börtönre ítélték a Wall Street Journal tudósítóját, Ayla Albayrakot, aminek a következtében az USA felfüggesztette a törököknek a beutazási vízumok kiadását.
Borítófotó: Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben. Szíria jövője a legfontosabb világpolitikai kérdés napjainkban (Getty Images Hungary)
