OROSZORSZÁG ELLENI BÜNTETŐINTÉZKEDÉSEK
Miközben június közepén Donald Trump amerikai elnök és vendége, Andrzej Duda lengyel államfő a Fehér Ház gyepén a külön odarendelt F–35-ös lopakodó szupergépet figyelte, Nyugat-Európa vezető hatalma jócskán eltávolodott az USA-tól, az Oroszország elleni amerikai szankcióktól. Az idén Szent-péter-várott tartott nemzetközi gazdasági fórumon (PMEF) Peter Altmaier (CDU) német gazdasági miniszter a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről szóló hivatalos dokumentumot írt alá orosz partnerével.
BERLIN BELEFÁRADT
A német Handelsblatt című lap megjegyzi: az orosz–nyugat-európai kapcsolatok kiéleződése (2014) óta ez az első eset, hogy ilyen pozitív kicsengésű dokumentumot írnak alá. Eközben egyre erősödik az amerikai nyomás a német üzleti szféra szereplőin, hogy sorvasszák el oroszországi üzleti kapcsolataikat. Berlin azonban – részben aggasztó energiamérleg-kilátásai miatt – vonakodik követni a washingtoni utat. A német gazdaság érdekei túllépnek a Brüsszel és Moszkva közötti, az orosz–amerikai kapcsolatok válságára visszavezethető feszültség fenntartásán. A fél évtizede tartó kereskedelmi háborúba – amely hozzájárult az orosz gazdaság lefékeződéséhez, Moszkva súlyosbodó belpolitikai problémáihoz, az erőszakszervezeteknek az elégedetlenek elleni fokozódó fellépéséhez, az újabb társadalmi rétegeket fenyegető szegénységhez – Németország kezd komolyan belefáradni.
AZ „OROSZ LOBBI”
Németországból Altmaier mellett részt vett a PMEF-en Michael Kretschmer (CDU), Szászország miniszterelnöke, aki az oroszok elleni büntetőintézkedések felfüggesztését szorgalmazta, és meghívta Vlagyimir Putyin orosz államfőt egy szászországi látogatásra. „Moszkva stratégiailag fontos partner, a kapcsolatok javításához véget kell vetnünk a szankcióknak” – írta a találkozó után.
Kretschmer fellépése a pártján belül is súlyos összecsapásokhoz vezetett. A szentpétervári fórumot felkereső harmadik német politikust, a mecklenburg–elő-pomerániai tartományi kormányfőt, a szociáldemokrata (SPD) Manuela Schwesiget szintén az „orosz lobbihoz” sorolják Berlinben. A CDU egykori Európa-csúcspolitikusa, Elmar Brok Angela Merkel kancellárban látja annak biztosítékát, hogy Németország nem tér le a Moszkvával szemben kialakított euroatlanti szolidaritás útjáról. A Bild online kiadásának nyilatkozva hangsúlyozta: „Szerencsés, hogy nálunk nem a tartományi miniszterelnökök határozzák meg a külpolitikát. Hibának tartom, hogy Manuela Schwesig és Michael Kretschmer a szankciók fenntartása ellen fordult.”
A kereszténydemokraták között inkább az euroatlanti vonal erősítéséhez, az amerikaiakkal való szolidaritáshoz húzó Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU vezetője is élesen kikelt Kretschmer ellen. Hasonló bírálatot fogalmazott meg a német diplomácia egyik legtapasztaltabb személyisége, a világ katonai-biztonsági kérdéseiben mértékadó müncheni fórum, a Wehrkunde elnöke, Wolfgang Ischinger. Twittelésében gúnyosan megkérdezte Szászország miniszterelnökét, van-e külpolitikai tanácsadója. „Ha igen, azonnal tegye lapátra” – írta.
TARTOMÁNYOK LÁZADÁSA
A „mi legyen az Orosz Föderáció elleni szankciókkal?” vita Peter Altmaier és a fent említett tartományi kormányfők fellépésével tehát Berlint is megosztja. A megosztottság pártpreferenciákon és párttagságon egyaránt átívelő, a CDU/CSU és az SPD részvételével működő negyedik Merkel-kormányban is ható jelenség. A koalíciós megállapodást tiszteletben tartó és a pártjaiknak engedelmeskedő német szövetségi miniszterek kevésbé térnek el Berlin hivatalos, a szankciókat támogató álláspontjától. Tartományi szinten ez már kevésbé érezhető. Itt a helyi irányítás közvetlenebbül érzi az Oroszországban működő, jelentős mértékben kis- és középvállalati vezetők elégedetlenségét a szankciós politikával.
A két, az oroszellenes lépéseket nem helyeslő CDU-s politikus és a hasonló nézeteket valló, de SPD-s Manuela Schwesig mellé beállt a sorba egy másik szocdem tartományi kormányfő, az alsó-szászországi Stephan Weil. „Évről évre világosabb, hogy a szankciók semmilyen politikai előnnyel nem járnak, viszont gazdaságilag mindkét felet károsítják” – nyilatkozta a Neue Osnabrücker Zeitungnak. „Reálpolitikára van szükség a nemzetközi kapcsolatainkban. Azt hinni, hogy az orosz vezetés a büntetőintézkedések hatására megváltoztatja a politikáját, naivitás” – tette hozzá.
A német nagytőke számottevő csoportjai szintén Altmaier mellé álltak. Akárcsak a politika iránt érdeklődő polgárok jelentős része. A Der Spiegelben, a legtekintélyesebb német politikai hetilapban megjelent, erről szóló cikkhez érkezett 188 komment nagy része – a legnépszerűbbekről van szó – a német érdekek érvényesítése, az oroszokkal való jobb kapcsolatok mellett tette le a garast. Vajon Kretschmer, aki Szászországban az újraválasztásáért küzd, nem a potenciális szavazóit próbálja a kiegyensúlyozottabb oroszpolitikával maga mellé állítani? – kérdi egy hozzászóló.
PIACVESZTÉS
Német elemzők a szankciók egyéb kihatásairól azt írják, hogy Oroszország gazdaságszerkezetében a nyugati bojkottintézkedések következtében is Berlin szempontjából kedvezőtlen változások mentek végbe. Németország az Oroszországból eddig kivonult több mint 1300 vállalatával piacokat adott fel, amelyekre mások, kínaiak, délkelet-ázsiaiak, dél-koreaiak törnek be. Ezekre az elvesztett piacokra később, a szankciók esetleges megszüntetése után a németeknek nagyon nehéz lesz visszatérniük. Az Orosz Föderációban részben a szankciók hatásaként évek óta megfigyelt kedvezőtlen tendenciák – az állam növekvő részvétele a gazdasági döntésekben, az irányításban, a középosztály zsugorodása, amely a kereslet csökkenésével jár, a szegénység – nem szolgálják a német gazdasági érdekeket.
A Német–Orosz Külkereskedelmi Kamara megbízásából néhány hónapja készült felmérés szerint az eurázsiai országban tevékenykedő német cégek 95 százaléka az Európai Unió által bevezetett, az Orosz Föderációt büntető szankciók eltörlését akarja. Becslések alapján a megtorló intézkedések eddig 90–120 milliárd eurós megrendelésállománytól fosztották meg a német üzleti szférát.
Borítófotó: Merkel kancellár és Michael Kretschmer egy gyárlátogatáson. Az orosz szankciók megosztják a német belpolitikát
