Atomex – Europe 2017 néven no-vemberben, Budapesten tartották az atomipari beszállítók második, kiállítással összekapcsolt nemzetközi fórumát. A rendezvényen 350-en vettek részt, jelentős mértékben a Paks II.-t építő, 360 vállalatot (köztük hadiipari cégeket) összefogó Roszatom állami holding felügyelete alá tartozó orosz társaságok vezetői. Sok volt a magyar vállalati képviselő, üzletember, keresve a beszállítási lehetőségeket. A tét nagy: a Paks II. beruházás 40 százalékáig, 4,8 milliárd euró (csaknem 1500 milliárd forint) értékig magyar, illetőleg EU-s beszállítók lehetnek részesei a projektnek. A Roszatommal való lehetséges kooperációról beszéltek a tanácskozáson az olyan nehézsúlyú nemzetközi nagyvállalatok, mint a General Electric és a Schneider Electric regionális képviselői.
Süli János, a Paks II. megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter bevezetőjében hangoztatta, hogy jövőre megkezdődnek az előkészítő munkálatok, a két reaktorblokk kivitelezése 2020-ban indulhat. A szakember hangsúlyozta a harmonikus kapcsolatot a magyar áramszolgáltatás hármas alapja, az atomenergia mellett a megújuló és a lignitalapú energia előállítása között. Úgy gondolja, hogy a párizsi klímamegállapodásból következő szén-dioxid-kibocsátási normák betartása atomerőművek nélkül nem teljesíthető, s ez irányú változások jeleit látja a német és a francia energiapolitikában. Ami Paks II. brüsszeli engedélyezését illeti, Süli kiemelte: az unió vezetői mind a hat megvizsgált témára rábólintottak, s kimondták, hogy nincs olyan mértékű állami támogatás, amely elfogadhatatlan lenne. (Ugyanakkor az orosz fél jelezte: a projekt megvalósításának a késésében szerepet játszott a 16 hónapos brüsszeli vizsgálat.)
NEGYVENSZÁZALÉKOS RÉSZVÉTEL
Lapunknak orosz források jelezték: nem tartják valószínűnek, hogy a magyar gazdaság képes lesz a megállapodásban rögzített 40 százalékos részvételi kvóta teljes mértékű kihasználására, ezért úgy gondolják, hogy magyar vállalatok nyugati (EU-s) cégeket vonhatnának be alvállalkozóként. Ennek az is az előnye (egyben az uniós társaságok számára vonzereje), hogy beszállítóinknak a Roszatom megkülönböztetett elbánást ígért a nyílt pályáztatási rendszerben. A Paks II. turbinaszigetének a rendszereire kiírt júniusi tender eredményét még az idén kihirdetik. Két pályázó került a rövid listára: a GE Hungary és az Alstom Power Systems konzorciuma, továbbá az orosz Szilovije Masini. Borisz Arszejev, a Roszatom nemzetközi üzleti kapcsolatok osztályának a vezetője emellett hosszú távú együttműködés lehetőségét vázolta fel, mondván: az orosz fél számol a magyarokkal mint partnerekkel a harmadik országokban végzett munkákban, akár úgy is, hogy a magyarok a Roszatomot mint alvállalkozót kezelik.
Erre a fejlett csehországi ipar a példa. Ez év júniusában az orosz társaság és a Cseh Energiaipari Szövetség (CPIA) szándéknyilatkozatot írt alá cseh iparvállalatok részvételéről Roszatom-projektekben. A cseh(szlovák) cégek – nem utolsósorban a Škoda Praha és a Škoda JS – az elmúlt hat évtizedben 14, Oroszországban (a Szovjetunióban) és külföldön szovjet-orosz vállalatok, köztük a 2007-ben alapított Roszatom irányításával épített atomerőműhöz szállítottak komplett berendezéseket, alkatrészeket. A szándéknyilatkozat egyik cseh aláírója, Josef Perlik részt vett a minapi budapesti fórumon – a hírek szerint az ügyben is tájékozódott, milyen üzleti, beszállítói lehetőségek nyílnak Paks II. kapcsán országa cégeinek számára.
SZANKCIÓK MEGKERÜLVE?
Mindazonáltal a nemzetközi hátteret tekintve a helyzet kényes. Az Egyesült Államok és az Európai Unió számos orosz vállalatot sújt szankciókkal Moszkva 2014-es kelet-ukrajnai szerepvállalása, illetve a Krím elcsatolása miatt. Az atomipar önmagában is roppant érzékeny terület, hiszen az itt tevékenykedő cégek egy része kettős, polgári és katonai célú berendezéseket is gyárt – mind Oroszországban, mind a Paks II. projekt esetleges nyugati partnerkörében. A kialakult helyzetnek az is része, hogy a Roszatomnak mint a világ egyik vezető atomipari óriásának számos nyugati országban működnek közös vállalkozásai. Ezek közreműködnek például az atomerőművek leállítását célzó német kormányprogramban, de hasonló vállalkozások részesei Svájcban és Litvániában is. Mindeddig nem érkezett hír arról, hogy a Roszatom külföldi projektjeit érintették volna a szankciók.
A TVEL orosz vállalat, amely a polgári és katonai urándúsításhoz szükséges stratégiai eszközöket, gázcentrifugákat, nukleáris reaktorokban használt fűtőanyagcellákat (kazettákat) is gyárt, Budapesten szintén jelen volt. Lapunknak elmondták: a Paks II. reaktoraihoz speciális, némiképpen megnövelt U-235-tartalmú (több, az U-235-ös uránizotópból kinyerhető energiát tartalmazó, ezért ritkábban cserélendő) üzemanyagcellákat állítanak majd elő. A TVEL egyébként méretre dolgozik, a világ 15 országába szállít kazettákat. A nyugati gyártmányú atomreaktorokhoz (az Areva francia–német vállalattal közösen) általában négyoldalú hasáb alakúakat, az orosz gyártmányúakhoz hatszögletűeket. Az új generációs (mint a Paks II.-ben is tervezett) fűtőanyagcellák az eddigieknél valamivel több, 5-7 százaléknyi urániumot tartalmaznak. Egyébként a TVEL–Roszatom érdekeltségi körbe tartozó egyik társaság a lítium egyetlen oroszországi gyártója. (A lítiumot úgy tartják számon, mint a világot a következő években várhatóan megváltoztató elektromos autók előállításának egyik kulcstényezőjét.)
REFERENCIA
Paks II. referencialétesítményként készül el – beleértve a megvalósításához vezető pénzügyi-gazdasági konstrukciót. A budapesti fórumon féltucatnyi bolgár újságíró vett részt. A bolgár sajtó (a közszolgálati televízió, napilapok, gazdasági portálok) képviselői elmondták: a félbemaradt belenei atomerőmű építése újrakezdésének, a befejezésnek a kérdése ismét napirenden van, és az orosz partner azt mondta, tanulmányozzák a magyar példát. Szófia egyébként számít a támogatásunkra, ha a belenei erőmű kivitelezésének ügye a brüsszeli bizottság elé kerül – mondták lapunknak bolgár diplomáciai források.
Borítófotó: MVM Paksi Atomerőmű Zrt./Facebook
