Alighogy befejezték a csaknem 230 milliárd rubelbe (4,6 milliárd dollárba) kerülő, a Krímet az Orosz Föderáció (OF) többi részével összekötő híd első szakaszát, Moszkvában egy újabb megaprojekt, a távol-keleti Szahalin szigetét Szibériával egybekapcsoló híd tervéről döntöttek. Ez a legszerényebb számítások szerint is a krími építmény több mint kétszeresébe kerülne. Utóbbit az orosz közvélemény nagyobbik része támogatta, a Szahalin-híd tervezett megépítését azonban éles kritikák kísérik. Orosz hivatalos személyek is elismerik, hogy a távol-keleti építménynek csak akkor van értelme, ha vele párhuzamosan elkészül a Szahalint a japán Hokkaidó szigetével összekötő hasonló létesítmény.
KONKURENCIA KÍNÁNAK
Vlagyimir Putyin, az OF elnöke a Szahalin-hidat a jelzőkkel nem fukarkodva „planetáris jelentőségű” vállalkozásnak nevezte. Ennek kapcsán az orosz vezető tavaly ősszel felvetette Abe Sinzó japán kormányfőnek, hogy egy másik híddal össze lehetne kötni Szahalint Hokkaidóval. Ez azt jelentené, hogy Moszkva és Tokió között közvetlen vasúti összeköttetés létesülne.
A javaslat sorsát Pekingben árgus szemekkel követik, hiszen a projekt megvalósítása konkurenciát jelenthetne a kínai Egy út, egy övezet (az új selyemút), Európát a Mennyei Birodalommal összekötő közlekedési, kereskedelmi, energiaszállítási tervnek. Az új infrastruktúra bekapcsolná Japánt az európai piacokért folyó versenybe, és gyorsabb, közvetlenebb utat biztosítana a Szibériából nyersanyagokkal vagy olajszállító ciszternákkal a felkelő nap országába tartó vonatoknak. A japán Mitsui tröszt már foglalkozik a Szahalin–Hokkaidó-híd tervével, az objektum kivitelezését orosz javaslat szerint közösen finanszíroznák. Az építmény megvalósítását gyakorlatilag biztosra lehet venni, de folynak a viták arról, hogy csak vasúti, avagy vasúti-közúti híd legyen.
Tokió ugyanakkor összekötné a nagy ívű elképzelések megvalósítását egy politikai rendezéssel, amely a Szovjetunió által a második világháború végeztével Japántól elcsatolt Kuril-szigetek négy tagja sorsát is rendezné. Ezekre Japán igényt tart.
A szigetország, mint a múlt hónapban, Moszkvában tartott orosz–japán üzletemberfórum tanúsította, óvatos, de egészében véve jó véleményt mondott a Hokkaidó–Szahalin-híd tervéről. Sokkal határozottabban támogatták az orosz fél reálisabbnak látszó erőfeszítéseit, hogy Vlagyivosztokot kereskedelmi központtá fejlesztik, s ezzel összefüggésben szabadkikötőt létesítenek. Tavaly az orosz–japán kereskedelem 14 százalékkal bővült 2016-hoz mérten, és az OF-ben kezdeményezett japán beruházások is lendületet vettek.
NEM TÚL DRÁGA?
Alekszandr Galuska, Oroszország távol-keleti részének a fejlesztéséért felelős miniszter az „évszázad építkezésének” tartja a hídprojektet. A Vedomosztyi című napilap viszont rámutat: míg a Krím-híd megépítésével két és fél millió helyi lakos jutott közvetlen közúti összeköttetéshez, addig Szahalinon mintegy ötszázezren élnek. A távol-keleti terv megvalósítása roppant drága is lenne, ára arányaiban megközelítené az Orosz Föderáció 2017-es teljes oktatási költségvetését.
