Pünkösd előtt, pápalátogatás után

Mátrix
Ferenc pápának a vatikáni szokások szerint is rendkívül hosszúnak számító háromnapos romániai látogatása több olyan gesztust eredményezett, amelytől a magyarok joggal remélik bizonyos vitás kérdések rendezését. A szentatya jelenlétével elismerte és a nemzetközi térképen még láthatóbbá tette Csíksomlyót, a moldvai csángókról sem feledkezett meg, ugyanakkor maradtak beteljesületlen célok, például Márton Áron erdélyi püspök boldoggá avatása.

AZ APOSTOLI ÚT MAGYAR MÉRLEGE

A pápai vizitet hosszas diplomáciai egyeztetés előzte meg, hiszen a romániai katolikus egyház rendkívül sokszínű, nyugati és keleti rítusú, a hívek pedig különböző nemzetiségűek, ami sokszor feszültséget okoz. A szentatya ragaszkodott ahhoz, hogy valamennyi katolikus közösséget felkeresse saját egyházmegyéjében, ezért tartott három napig a látogatás, ami fizikailag alaposan próbára tette a 82 éves egyházfőt.

A magyarság szempontjából Csíksomlyó miatt kapott kiemelt jelentőséget a vizit, a pápa ugyanis először kereste fel a több mint ezeréves, Szent István által alapított erdélyi egyházmegyét. A szentatya latin nyelvű szentmisét mutatott be a csíksomlyói hegynyeregben, ahol a magyar nyelvű liturgikus elemek többségben voltak a zarándokok nemzetiségére való tekintettel. Szentbeszédében elismerő szavakkal beszélt Csíksomlyóról. Kijelentette, hogy ez a búcsújáró hely Erdély öröksége, a párbeszéd, az egység és a testvériség jelképe. Elszomorító azonban, hogy a pápa biztonságáért felelős bukaresti kormányőrség letakartatta a szentatya miseruháján megjelenített magyar nyelvű feliratot, a látogatás mottóját. A románok jelentős része, de még a román anyanyelvű katolikus egyházi vezetők is általában politikai demonstrációként értelmezik a pünkösdi búcsút, amelyen szerintük túl nagy hangsúlyt kap a nemzetiségi kérdés, és egyfajta magyar nacionalista megnyilvánulásként tekintenek rá. A pápa szavai viszont komoly érveket jelentenek az elismerés tekintetében, főleg, hogy az egyházfő aranyrózsát ajándékozott a csíksomlyói Szűzanya-szobornak, ami a legmagasabb rangú pápai elismerés, és az egyedüli ilyen vatikáni ajándék a Kárpát-medencében. A szentatya, utalva az erdélyi magyarság sajátos helyzetére, összefogásra buzdított. Arra biztatta a híveket, ne hagyják, hogy megfosszák őket a testvériség érzésétől az elkülönülést tápláló sebek. Hozzátette azt is: ne feledjék s ne tagadják a múlt összetett és szomorú eseményeit, de ez nem gördíthet akadályt a testvéri együttélés elé.

A várakozásokkal ellentétben a pápa egy szót sem ejtett Márton Áron egykori erdélyi püspökről, aki a romániai magyarság egyik legjelentősebb személyisége volt a huszadik században. Ő sokat tett azért, hogy a román katolikus egyház viszonylag jól átvészelte a kommunista diktatúra üldöztetéseit. A magyar hívek azért fűztek reményeket ehhez, mert Balázsfalván a szentatya hét román görögkatolikus püspököt avatott boldoggá, akiknek egy része mártírhalált halt a kommunista börtönökben, másik része hosszas börtönévek után, kényszerlakhelyen hunyt el. A Vatikán szabályai szerint ez már elegendő volt a boldoggá avatásukhoz, Márton Áron esetében viszont kötelező egy bizonyított és kellően dokumentált csoda.

A látogatás egy másik jelentős eredménye lehet magyar szemszögből az, hogy a pápa Jászvásáron, a mintegy 250 ezer fős, többségében román anyanyelvű hívekből álló moldvai egyházmegye központjában tartott beszédében külön üdvözölte a csángókat is, az egyházmegye sokszínűségének jeleként pedig az egyik könyörgés magyar nyelven is elhangzott. Ez azért fontos, mert a jászvásári püspökség 135 esztendős fennállása alatt ez év tavaszán engedélyezte először rendszeres magyar nyelvű szentmise tartását Bákóban, ami vélhetőleg szintén a látogatás hatására történt. Ez egyelőre apró gesztus, ugyanis az istentiszteletet havonta egyszer tartják, egyetlen templomban, de a remények szerint később a csángó falvakban is bevezetik a magyar misézést. A héten pedig, a pünkösd előtti szombaton megint sokan átkelnek a hegyen Moldvából Csíksomlyóra. A több mint 450 éve hagyományos székely búcsújáró helyre újból sok tízezer magyar zarándok érkezik.

 

Borítófotó: Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Ferenc pápa Csíksomlyón. Ahol ég és föld találkozik – ez a címe a szentatyának adott ajándéknak