Programozóhiány a Goldman Sachsnál

Mátrix
Az egyik legpatinásabb befektetési bank nagy erőkkel fordul az algoritmusalapú kereskedés felé.

WALL STREET

A 80-as években a befektetési bankok két kézzel kapkodtak az ifjú fizikusok (rocket scientist) iránt, az általuk használt valószínűség-számítási modelleket ugyanis jól tudták hasznosítani az árfolyamok előrejelzésénél.

Aztán a 2000-es évek elején a filozófusok iránt ugrott meg a kereslet. A globalizált világban, amelyben immár nem egyes problémák, hanem egymástól gyakran teljesen különböző problémahalmazok kezdték el befolyásolni az árfolyamokat, hasznosak voltak az önálló fogalmi gondolkodásra, a különböző fogalmi rendszerek közötti zökkenőmentes átjárásra trenírozott filoszok. A legújabb trend a számítógépes kódolás.

 

CSÁBÍTÁS

A Wall Street egyik legbefolyásosabb befektetési bankjának, a Goldman Sachsnak (GS) a kereskedelmi divíziója az elmúlt évek legnagyobb volumenű toborzási kampányát hirdette meg: több mint száz számítógépmérnököt, programozót vennének fel. Úgy látszik, a jövőt a robotizált, algoritmusalapú kereskedésben látják.

Adam Korn, a GS kereskedési részlegének egyik vezetője a Bloombergnek elmondta: szerinte nincs a piacon száz olyan kaliberű programozó, amilyenre nekik szükségük van, így nem is csinált titkot abból, hogy a konkurenciától csábítanának el munkaerőt.

 

KIRÚGÁSOK

A sorok között olvasva persze az is kiderül, hogy minden egyes felvett programozó után majd kirúgnak egy-két hagyományos – értsd: ember – kereskedőt. A programozók feltehetően kevesebbet kérnek, mint a traderek, és az általuk kifejlesztett algoritmusok sem kapnak tízszázalékos sikerdíjat a nyereséges üzletek után.

A GS szándékainak a komolyságát jelzi, hogy Marquee néven egy új, algoritmus-, vagy ha úgy tetszik, mesterségesintelligencia-alapú kereskedési és kockázatkezelési platformot fejlesztenek.

 

FEKETE DOBOZOK

A „fehérjealapú” kereskedők háttérbe szorításával a GS egyre nagyobb figyelmet fordít elektronikus platformjaira, hogy minél jobban ki tudja szolgálni a kvantitatív alapokat (quant funds). Ezek matematikai módszerek és algoritmusok alapján hoznak – gyakran a másodperc tört része alatt – befektetési döntéseket. A logika egyszerű: csökkenteni az adott ügyletre fordítandó időt, s minél több megbízást feldolgozni. A kvantitatív alapokat azonban sokan tartják fekete doboznak, hiszen – érthető módon – nem szívesen hozzák nyilvánosságra a stratégiájukat.