Pintér Sándor rátett egy lapáttal – summázható a belügyminiszter minapi, lapunk által megismert parlamenti válasza, amelyet a Soros-féle Magyar Helsinki Bizottságért aggódó MSZP-s Harangozó Tamás írásbeli kérdésére adott. Korábban már beszámoltunk arról, hogy a helsinkisek körbetiltakozták a magyar nyilvánosságot, mondván: kitiltották őket a börtönökből, ahol évtizedek óta képviselik a fogvatartottak jogait. Konkrétabban: kártérítést követelnek a magyar államtól a zord börtönkörülmények miatt, akár nemzetközi fórumokon is.
Ami a „kitiltást” illeti, erre valójában nem került sor, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, azaz a BVOP csupán felmondta a velük még a balliberális kormányzás idején kötött átfogó megállapodást. Ettől függetlenül az érintett civil szervezetek továbbra is végezhetnek jogi munkát a börtönlakók védelmében.
A belügyi tárca vezetője ugyanakkor az említett, rövid és lényegre törő írásában egyértelműsítette: a minisztérium és az irányítása alá tartozó szervek nem tartanak fenn együttműködési megállapodást olyan civil szervezetekkel, amelyek nyíltan megtagadják a törvényi rendelkezések betartását. Aláhúzta: a törvényeket mindenkinek be kell tartania. Bár nem említette, arról lehet szó, hogy a Helsinki Bizottság nyíltan bojkottálja a külföldről finanszírozott csoportok átláthatóságát célzó jogszabály végrehajtását. Nincsenek egyedül: számos, jórészt Soros György által pénzelt szervezet is így tesz. A Civil Információs Portál legfrissebb adatai szerint hatvannyolc érintett ezzel szemben hajlandó volt regisztrálni, a szám szinte napról napra nő.
Ami a börtönviszonyokat illeti: a kormány komoly sikert tudott felmutatni ezen a téren. Az Emberi Jogok Európai Bírósága, ahová a Helsinki Bizottság előszeretettel jár pereskedni, elfogadta a Magyarország által a zsúfoltság megszüntetése, illetve az ezzel kapcsolatos kompenzáció érdekében tett intézkedéseket. A határozat konkrét ügyben született, ám túlmutat önmagán. Információink szerint az Igazságügyi Minisztérium az ilyen jellegű, hazánk ellen indított eljárások számának drasztikus csökkenésére számít.
A mostani, Domján kontra Magyarország ügyben hozott, 2017. november 23-án közzétett határozatában a strasbourgi bíróság már kifejezetten az újonnan bevezetett hazai jogorvoslati mechanizmusok hatékonyságát elemezte. Megállapította: az eddigi tapasztalatok alapján „a preventív és a kompenzációs” változat egyaránt alkalmas a börtönzsúfoltságból és egyéb nem megfelelő fogva tartási körülményből eredő problémák hatékony orvoslására. Leegyszerűsítve: a panaszos rabok előbb kötelesek az itteni jogi lehetőségeikkel élni, mielőtt európai fórumokon tennék meg ezt. Domján egyébként nem volt rest, hazai bíróságnál is próbálkozott, ez a procedúra azonban még folyamatban van, így a magyar kormány eddigi lépéseit pozitívan értékelő strasbourgi testület a kérelmet „idő előtt benyújtottnak” ítélte meg.
Borítófotó: A Kecskeméti fiatalkorúak börtönében. Javul a fogvatartottak helyzete (Ujvári Sándor/MTI)
