Már az a tény is sajátságos, hogy Miroslav Lajčák külügyminiszter, aki nemcsak a szlovák diplomácia tevékenységét irányította, hanem egyúttal az ENSZ Közgyűlésének elnöki tisztét is ellátta szeptemberig, és ebben a minőségében inkább New Yorkban töltötte az idejét, felvetett több olyan kérdést, amelyre mostanában fogalmazódnak meg a nem túlságosan egyértelmű válaszok.
Ismeretes, hogy a szóban forgó migránscsomag éppen az ő közgyűlési elnöksége alatt kapott végső formát, és naivitás lenne feltételezni, hogy nem tudta, milyen passzusok kerültek a dokumentumba. Az sem kizárható, hogy a szlovák kormányt sem tájékoztatta a részletekről, így Peter Pellegrini miniszterelnök és a kabinetje is hajlandóságot mutatott a többi V4-országgal összhangban elutasítani ezt a csomagot. Az egyik szlovák kormánypárt – SNS – úgy találta, hogy ennek egy parlamenti szavazással is nyomatékot kellene adni, ezért kezdeményezte: a törvényhozásban kérdezzék meg a képviselőket is, miként vélekednek az ENSZ-ben indított, és ahogy az indítvány fogalmazott, sok veszélyes, az ország szuverenitását is megnyirbáló elemet tartalmazó nemzetközi dokumentumról.
Már ekkor érezni lehetett a feszültséget, mert Miroslav Lajčák és a legkisebb kormánypárt, a Most–Híd vegyes etnikumú formáció vezetése nehezen értelmezhető, inkább a dokumentum elfogadása melletti kiállást szorgalmazó véleményt fogalmazott meg. A vegyes párt korábban több politikai tömörülést is megjárt képviselője, Katarína Cséfalvayová, aki a szlovák parlament külügyi bizottságának az elnöke, nyíltan konfrontálódott a koalíciós partner nemzeti párt (SNS) kezdeményezésével, és több alkalommal is találkozott a külügyminiszterrel, akivel egyetértettek abban, hogy Pozsonynak deklarálnia kell: Nyugat-Európához tartozik, valamint támogatnia kellene a brüsszeli elképzeléseket is.
Miután a parlamentben alkotmányos többséget kapott a globális migrációs csomagot elutasító javaslat (az ellenzéki SaS – Szabadság és Szolidaritás liberális párt is mellette voksolt, a kormánypárti Most–Híd pedig tartózkodott, csupán két képviselője támogatta a beterjesztést), a külügyi tárca vezetője legalább arra szerette volna rávenni a kabinetet, hogy ne maradjon távol a migránscsomagról összehívott marrákesi tanácskozástól, és ott fejtse ki a véleményét.
Pozsonyban viszont sokan úgy látják, hogy egy esetleges részvétellel közvetve hozzájárulnának a dokumentum elfogadásához, még ha eltérő is az ország álláspontja. A külügyminiszter és az őt támogató Cséfalvayová minden lehetséges módon igyekezett rávenni a kormányt, hogy képviseltetnie kellene magát a marokkói összejövetelen. Miután erre nincs hajlandóság, Miroslav Lajčák a múlt héten bejelentette lemondását. A kormányfő több telefonüzenetben igyekezett rábírni őt szándéka megváltoztatására, mondván, hogy egy ilyen nemzetközileg is nagyra tartott diplomatára Szlovákiának szüksége van. Jelenleg azonban úgy tűnik, kitart a döntése mellett.
Andrej Kiska államfő is inkább a Brüsszelből érkező hangokra fogékony, és meglebegtette, hogy akkor is elmegy Marrákesbe, ha a szlovák kormány a távolmaradás mellett határoz. Mint Peter Pellegrini megjegyezte, ebben őt nem lehet megakadályozni, joga van részt venni bármilyen fórumon. Köztudott, hogy a kabinet és a köztársasági elnök viszonya az utóbbi hónapokban, különösen Ján Kuciak újságíró és menyasszonya meggyilkolása óta egyre rosszabb, ezért egy esetleges marokkói útja egy újabb fricska volna a kormánynak. Andrej Kiska a jövő tavaszi államfőválasztáson már nem indul, amit a kormányoldalon nagy megnyugvással vettek tudomásul, de a fő kormánypártnak, a szociáldemokrata Smer – SD-nek egyelőre nincs saját jelöltje erre a posztra, és a pártban korábban sokan győzködték a külügyminisztert, hogy induljon el a versenyen. Egy legutóbbi közvélemény-kutatás egyébként Miroslav Lajčákot hozta ki a legnagyobb esélyesnek, annak ellenére, hogy többször is kijelentette: nem kívánja jelöltetni magát, és nem is szerepel a posztra pályázók névsorában. Hogy mik a tervei a jövőt illetően, csak találgatni lehet. Sokan úgy vélik, hogy valamilyen nemzetközi szervezet vagy intézmény vezetői posztja várhat rá.
Szlovákiának azért annyira értékes embere Lajčák, hogy személyét illetően a kormány és az államfő között konszenzus van. Lapzártánkkor Pellegrini miniszterelnök arra kérte Andrej Kiskát, hogy ne fogadja el a külügyminiszter lemondását. Ez összefüggésben van azzal is, hogy januárban Szlovákia veszi át az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökségét és az EBESZ főtitkára azt szeretné, ha Lajčákkal dolgozhatna együtt.
Borítófotó: az ENSZ BT tagjai így köszöntötték júniusban a foci VB-t. Sárga lapot mutat fel a Miroslav LajČák előtt állóGuterres főtitkár, aki szerint a migráció igazi lehetőség.
