Németország leggazdagabb tartománya, Bajorország korszakváltás előtt áll. A Keresztényszociális Unió (CSU) 1949 óta irányítja abszolút többséggel a szabadállamot. Kényelmes többségük azonban a szeptemberi Bundestag-választáson odalett, és a friss közvélemény-kutatások is csak 37 százalékot adnak a bajor kormánypártnak. Lehet, hogy a jövő szeptemberi tartományi választások után Münchenben is koalíciós kormány alakul, amit a CSU mindenáron el akar kerülni, ezért politikai túlélési gyakorlatokba kezdett.
SZÁJHŐSÖKKÉ VÁLTAK
Horst Seehofer, a 68 éves CSU-elnök és bajor tartományi miniszterelnök teljesíteni akarta elődje, Franz Josef Strauß intelmét, hogy a CDU/CSU pártszövetségtől jobbra ne kapaszkodhasson meg tartósan párt. Ez nem sikerült, mert a bevándorlásellenes és EU-szkeptikus AfD immáron 14 tartományi parlamentben és a Bundestagban is megkerülhetetlen erő. Ha a szocdemek harmadszorra is nagykoalícióra lépnek az uniópártokkal, akkor ráadásul a maga 12,6 százalékos eredményével az AfD lesz a legerősebb ellenzéki formáció.
Seehofer amolyan régi vágású politikusként mindent megpróbált, ám az újkori népvándorlás próbáján ő is elbukott. Miután Merkel a CDU-t elhúzta balra, a CSU-ra hárult volna az a feladat, hogy markáns jobboldali követelésekkel és eredményekkel tartsa meg a politikai nirvánában rekedt jobboldali szavazókat. Seehoferék azonban vagy fundamentalista javaslatokkal álltak elő, amelyek a mai német társadalomtól teljesen idegenek, vagy népszerű ötleteiket nem vitték végig, és szájhőssé váltak.
A migráció terén a CSU egyéves létszámkorlátot sürgetett, ők „csak” évi kétszázezer főt engednének Németországba. A 2015-ös milliós beáramlás fényében ez egy ideig valóban népszerű volt, ám mára a visegrádiaknál és legutóbb Ausztriában is a nulla migráns politikája győzött, amit a németeknél csak az AfD képvisel.
A SÖDER-PUCCS
A CSU a német ipar olcsó munkaerő iránti igényét a Soros-tervhez illeszkedve elégítené ki, az EU-nak szánt évi 300-500 ezer migránsból így évi kétszázezer jutna Németországnak. A mostani kormányalakítási tárgyalásokon is csupán arról vitáznak, hogy a jövő márciusban induló családegyesítés révén érkezők beleszámítsanak-e ebbe a kvótába vagy sem.
Seehofer korábban a létszámkorlát miatt keménykedett a médiában Merkellel, ám egyetlen fenyegetését sem váltotta be, így nem hívta vissza a CSU-s minisztereket Berlinből, s nem fordult a szövetségi alkotmánybírósághoz sem. A koalíciót sem mondta fel, és elfogadta Merkelt közös kancellárjelöltnek.
Nem csoda, ha Bajorország miniszterelnöke ezzel a se hús, se hal politikával a szavazók után pártjában is népszerűtlenné vált. Ő 2018-ban is indult volna listavezetőként, ám az ötvenéves Markus Söder bajor pénzügyminiszter a párt ifjúsági tagozatára támaszkodva megpuccsolta Seehofert, így jövőre Söder vezetheti a CSU listáját. Most neki kell Merkellel szemben markáns jobboldali alternatívát és konkrét sikereket felmutatni, hogy a CSU pártelnöki székét is átvehesse.
Borítófotó: Shrek és Markus Söder, a CSU új erős embere. Markáns jobboldali alternatíva kerestetik
