PROCEDÚRA
Kötelezettségszegési eljárás kezdődött Magyarországgal szemben a Stop Soros törvénycsomag elfogadása miatt. Nem először olvashattunk ehhez hasonló híreket a sajtóban. Bár arról az idén még nincsenek hivatalos adatok, hogy jelenleg hányadik ilyen procedúráját indította el az Európai Bizottság 2018-ban, most éppen hazánk ellenében. 2016-ban közel ezer ilyen ügyet aktiváltak, a legtöbbet Németországgal, Belgiummal és Spanyolországgal szemben. De ezeknek nincs különösebb híre a médiában, hiszen a legtöbb esetben csupán technikai jellegű észrevételekről van szó, olyan jogi kérdésekről és megfogalmazásokról, amelyeket csak a törvényalkotók és a szakjogászok értenek.
POLITIKAI SZELEK BALRÓL
Magyarországgal szemben sem az első kötelezettségszegési eljárás indult, korábban megtámadták a rezsicsökkentést és a multiadót is. Ha megnézzük, hogy mi a közös a fent felsorolt ügyekben, egyértelműen látszik, hogy mindegyik politikai alapú és nem technikai, ahogy ez más tagállamok esetében történik. A legfrissebb a Stop Soros törvénycsomag miatt kezdődött, sokak szerint szintén politikai alapon.
Utóbbit a vártnál nagyobb arányban, négyötöddel fogadta el az Országgyűlés június végén. A szigorítást ugyanis nemcsak a kormánypárti, hanem az ellenzéki képviselők is megszavazták. A törvénycsomag lényege, hogy a migráció szervezése Magyarországon bűncselekménynek minősül. Aki pedig pénzzel támogatja az illegális bevándorlást, akár börtönbüntetést is kaphat. Ha valaki külföldről segíti, azt Magyarországról is kitilthatják. Azokat pedig, akik itthonról szervezik, hogy jogtalanul bejuthassanak az országba migránsok, a magyar határ nyolc kilométeres körzetéből tilthatják ki. A Stop Soros az Alaptörvényt is érinti, ugyanis a hetedik módosítással a szabályozás kimondja: Magyarországra nem telepíthető be idegen népesség.
Az Európai Bizottság több ponton kifogásolta a törvénycsomagot, amely miatt végül kötelezettségszegési eljárást indítottak hazánkkal szemben. A brüsszeli testület szerint azáltal, hogy a bevándorlók nem tarthatják a kapcsolatot az őket segítő civil szervezetekkel, sérülnek a jogaik. A Jean-Claude Juncker vezette bizottság szerint a Stop Sorossal az EU állampolgárainak a jogai is sérülnek amiatt, hogy korlátozza a szabad mozgásukat. Úgy vélik, az unió alapjogi chartájával ellentétesen nehezíti a magyar jogszabály a menedékjog megszerzését, és az ellen is kifogást emeltek, hogy bűncselekmény legyen az illegális migráció szervezése.
JOGTALAN BÍRÁLAT?
Több sebből vérzik a Magyarország elleni procedúra – mondta a Figyelőnek Kovács István. Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint abba, hogy a civil szervezetekre vonatkozóan egy tagállam milyen jogi szabályozást választ, az Európai Uniónak semmilyen beleszólása nem lehet, hiszen ez nem EU-s hatáskör. Ugyanez igaz a törvény büntetőjogi rendelkezéseire is: bár a tagállamok közötti büntetőjogi együttműködésnek vannak közösségi aspektusai, a szóban forgó rendelkezések kizárólag tagállami hatáskörbe tartoznak – mondta Kovács. A legsúlyosabb azonban, hogy a bizottság az Alaptörvény hetedik módosítását is jogtalannak tekinti, holott egy tagország alkotmányához fogalmilag semmi köze sem lehet egyetlen uniós szervnek sem, hiszen az a nemzet szuverenitásának a megtestesülése. Azt, hogy az EU tiszteletben tartja a tagok nemzeti önállóságát, még a közösségi alapszerződések is rögzítik, ez nem vita tárgya – hangsúlyozta az igazgató.
A kötelezettségszegési eljárás ettől függetlenül már megindult Magyarországgal szemben, a kormánynak két hónapja van, hogy megfogalmazza válaszát. Kovács szerint azonban bármi is lesz az eljárás eredménye, az unió nem tudja annulálni a kérdéses rendelkezéseket.
Abban az esetben, ha a bizottság az Európai Bíróság elé vinné az ügyet, és az utóbbi nem hazánknak adna igazat, utolsó lehetőségként még mindig ott lenne Magyarország Alkotmánybírósága, amely a magyar szuverenitás végső őre. Az Alapjogokért Központ jogásza hangsúlyozta: „Elsőre furcsán hangozhat, hogy egy tagállami alkotmánybíróság felülírná az uniós ítélkező fórum döntését, de ez egyáltalán nem lenne példa nélküli. A 60-as évek óta húzódik a vita, hogy az Európai Bíróság vagy a tagállami alkotmánybíróságok szava az erősebb.” Az EU-s bírák persze a maguk igazát hangsúlyozzák, de több állam taláros testülete is kimondta már, hogy a nemzeti alkotmányok erősebbek az uniós jognál. Ilyen határozatot többször hozott már például a német, a francia vagy akár a cseh alkotmánybíróság is. A kérdés nálunk is felmerült, amikor Székely László ombudsman a korábbi kvótás döntés kapcsán azzal a kérdéssel fordult hazánk Alkotmánybíróságához, hogy végre kell-e hajtani a közösségi határozatot akkor is, ha az nyilvánvalóan ellentétes az Alaptörvénnyel – emlékeztet Kovács István. A taláros testület csak részben válaszolta meg az ombudsman kérdését, de azt egyértelműen rögzítette, hogy ha odáig fajul a helyzet, hajlandó megvédeni a magyar szuverenitást.
SOKADIK PRÓBÁLKOZÁS
Kovács István szerint az Európai Bizottság indítványának konkrét jogszabályi helyekre hivatkozva kellene bebizonyítania, hogy álláspontjuk szerint mely részek ellentétesek az uniós joggal. Ez azonban már csak azért sem sikerülhet nekik, mert a kérdéses területeket nem szabályozza a közösségi jog. Nem az első próbálkozása ez az EU-nak, hogy a migrációval kapcsolatban fogást találjon rajtunk – emlékeztet a szakértő. A magyarországi tranzitzónák miatt még 2015-ben indított eljárást a bizottság, amelyet az újabb procedúra megindításával egy időben bírósági szakaszba léptetett. Ezzel szemben a néhány hete bejelentett német tranzitzónákat már előre jogszerűnek minősítette Juncker elnök. Ez nyilvánvalóan olyan kettős mérce, amely összeegyeztethetetlen bármiféle független jogi eljárással. Persze ez az uniós bírákat általában nem akadályozza az ítélkezésben, ezért fel kell készülni arra, hogy végül mégiscsak Magyarország Alkotmánybírósága játssza majd a főszerepet, amely kimondhatja, hogy az uniós testület döntése ellentétes az Alaptörvénnyel, ezért azt nem is kell végrehajtani – hangsúlyozta Kovács István.
