KÉT BRENZOVICS A LISTÁN
Az ukrajnai pártok és az egyéni jelöltek nem várták meg a taláros testület döntését, hiszen az alig két hónapra szűkült kampányidőszak miatt már június 10-én lejárt a pártlisták benyújtásának a határideje, az egyéni körzetekben függetlenként indulók pedig június 20-ig adhatták be a bejegyzésükhöz szükséges dokumentumokat a Központi Választási Bizottsághoz (CVK). Listán és egyéni körzetben végül összesen mintegy hétezer képviselőjelölt küzd meg a kiadó 424 parlamenti helyért. 225 képviselő pártlistákról jut be, 199-et pedig egyéni választókerületekben szavaznak meg (az Oroszország által elcsatolt Krímen és a szakadár kelet-ukrajnai területeken nem alakítottak ki egyéni körzeteket, ezért 26 képviselői hely betöltetlen marad).
SZÉTSZÓRTÁK A MAGYAROKAT
A két kárpátaljai magyar politikai-érdekvédelmi szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) sikertelen tárgyalásokat folytatott az ötszázalékos parlamenti küszöb elérésére esélyes ukrán pártokkal az esetleges választási együttműködésről, hiszen kis formációként, egy alig 150 ezer fős közösség képviseletében egyik se lenne képes a több tízmilliós ukrán arénában megszerezni a bejutáshoz szükséges szavazati arányt. Így csupán az egyéni körzetekben való indulás lehetősége maradt nekik. Ezekből az ukrán állam hatot alakított ki a Magyarországgal északkeleten szomszédos Kárpátalján, azonban a magyar nemzetiségű választópolgárok ismételten (mint már 2012-től az összes megmérettetésen) három körzetbe kerültek, amelyek mindegyikében kisebbséget alkotnak. (Ha lenne magyar többségű körzet, amelyre több ízben is ígéretet kaptak, egy képviselői helyet biztosan meg tudna szerezni a magyarság a kijevi radában – a szerk.)
A múlt héten végül a KMKSZ és az UMDSZ összefogott, hogy a jelöltjeik kölcsönös támogatásával minél jobb eredményt érhessenek el a magyarokat is magában foglaló néhány körzetben.
A legtöbb magyar választópolgárt tömörítő 73. számú, nagyszőlősi központú egyéni választókerületben Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, a kijevi parlament eddigi magyar képviselője, a 68. számú, ungvári központúban Barta József, a KMKSZ alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács (közgyűlés) első alelnöke a közös jelölt, míg a 69. számú, munkácsi központú választókerületben Tóth Miklós, az UMDSZ alelnöke, a kárpátaljai közgyűlés képviselője indul a mandátumért.
Ami az esélyeket illeti, regionális szinten eddig az ungvári székhelyű Kárpáti Közvélemény-kutató Központ május végén végzett felmérése került csak nyilvánosságra, és nem kis meglepetésre azt mutatja, hogy Brenzovics László magabiztosan, majdnem negyvenszázalékos népszerűségi mutatóval vezet. Rövidesen tisztább képet kaphatunk a választói szimpátiákról, de úgy tűnik, hogy az ellenfelei is jelzésértékűnek tartják a KMKSZ elnökének a támogatottságát, ezért lefaragnának belőle.
Ljuta (Havasköz) Ebben a házban lakik a politikai klóntechnológia terméke, Vaszil Ivanovics Brenzovics
A PIÁS KLÓN
Az idei kampányban Ukrajnában elsőként a 73. számú egyéni választókerületben vetették be a névazonosságon alapuló „klóntechnológiát”. Ugyanis ebben a körzetben jegyeztek be egy a Brenzovics Lászlóéval azonos vezeték-, kereszt- és apai utónevet viselő jelöltet, a Nagybereznai járásban lévő Havasköz (ukránul Ljuta) községben élő Brenzovics Vaszil Ivanovicsot. (Ukránul tökéletes az egyezés.)
A TV21 Ungvár és a Karpatszkij Ob-jektiv ungvári, ukrán nyelvű hetilap újságírói megpróbálták felkutatni a KMKSZ győzelemre esélyes jelöltjének a hasonmását, ám nem találták otthon a „politikust”. A hegyvidéki, kizárólag ruszinok-ukránok lakta község lakosai elképedtek, amikor megtudták, hogy az egyik düledező viskóban (egyébként nem sok ilyen akad a hegyvidéki turizmusban, vendéglátásban egy fejlettebb faluban) élő, nem éppen példás életviteléről ismert munkanélküli szomszédjuk indul a választáson. A „klón” a CVK honlapján megtalálható, nagyjából egy nyomtatott oldalnyi választási programjában nem ígér kevesebbet, mint a szeszes italok jövedéki adójának a megszüntetését Kárpátalján a turizmus fellendítése céljából, valamint – ha lúd, legyen kövér alapon – a közüzemi díjak eltörlését.
Ez utóbbi programpontot saját magát illetően már meg is valósította, hiszen az egyik utcabelije elmondta: ő fizette ki a „képviselőjelölt” villanyszámláját, mivel a szolgáltató azzal fenyegetőzött, hogy a felhalmozott adóssága miatt az egész utcában kikapcsolja az áramot. Az már csak hab a tortán, hogy a falubelijei elmondása szerint soha életében nem volt annyi pénze, amiből be tudta volna fizetni a választási induláshoz szükséges 42 ezer hrivnyás (458 ezer forintos) letéti díjat.
NEM ÚJ MÓDSZER
Ukrajnában a „klóntechnológia” egyidős a még három évtizede sem létező országgal, mégis meglehetősen hatékony a választók átverésének ez a klasszikus módja. A legutóbbi elnökválasztás első fordulójában Julija Timosenko többszörös exkormányfő mellett elindult egy bizonyos Jurij Volodimirovics Timosenko is (a kisebbik kormánypárt, a Narodnij Front képviselője, akit hivatalosan a pártfegyelem megsértése miatt kizárt soraiból a frakció). A számítás bejött, hiszen a nevek kezdőbetűinek egybeesése miatt minden bizonnyal számos figyelmetlen választó szavazott rá. A szinte teljesen ismeretlen jelölt közel 118 ezer voksot söpört be, a szavazatok 0,62 százalékát. A botrány csak azért maradt el, mert ez is kevés lett volna Julijának a második hely eléréséhez, amellyel bejuthatott volna a második fordulóba a tavaszi államfőválasztáson.
2002-ben, ugyancsak a 73-as körzetben a KMKSZ akkori vezetője, Kovács Miklós ellen alkalmazták a mocskos módszert. Egy azonos nevű jelöltet indítottak ellene, aki megszerezte a voksok nyolc százalékát (kb. hétezer szavazatot), míg Kovács Miklós győzelméhez kevesebb mint négyszáz szavazat hiányzott.
Brenzovics László a történtekre reagálva elmondta: felháborító, hogy Ukrajnában, miközben az Európai Unióba tart – legalábbis szólamok szintjén –, ilyen dolgok újra megtörténhetnek. „A gyökerek elsősorban az állam politikájából erednek, amely mindenképpen meg akarja akadályozni azt, hogy a kárpátaljai magyarság képviselője bekerülhessen a parlamentbe. Hiszen az illetékesek – mondvacsinált okokkal – már többszöri alkalommal sem hozzák létre azt a körzetet, amely egyesítené a magyarlakta településeket, s ez megnehezíti a bejutást” – mutatott rá a kárpátaljai magyarok vezető politikusa.
Jelen állás szerint a legtöbb magyar választót tömörítő nagyszőlősi választókörzetben Pavlo Baloha jelenlegi honatya (a kárpátaljai voksok révén a parlamentbe a Baloha családból négy képviselőt is bejuttató Jedinij Center [Egységes Centrum] párt támogatását élvezi) és Vladiszlav Poljak vállalkozó Brenzovics László legkomolyabb vetélytársa. A KMKSZ nem fog hasonló alantas módszereket alkalmazni – nyilatkozta a legnagyobb kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezet vezetője. A választópolgárok csak úgy kerülhetik el a névazonosság révén állított csapdát, ha figyelmesen helyezik el a szavazólapon az általuk támogatni kívánt jelölt neve mellett a megfelelő jelet.
Borítófotó: Nemes János, MTI