Politikai átrendeződés előtt Szlovákia

Mátrix
Az EP-választások eredményei jól tükrözik a társadalomban elindult folyamatokat. Két kormánypárt, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a Most–Híd szlovák–magyar formáció súlyát vesztette, és feszült a  helyzet a szociáldemokratáknál. A magyar érdekképviseletet is újra kell gondolni, mert a következő parlamentben már lehet, hogy nem lesz magyar nemzetiségű képviselő.

ERŐVONALAK

A három kormánypárt közül egyedül a szociáldemokrata Smer – SD tudott képviselőket küldeni az unió parlamentjébe. Az ellenzéki országgyűlési pártok közül nagy megdöbbenésre a szélsőségesen jobboldali, EU-ellenes Mi Szlovákiánk Néppárt tizenkét százalékos eredményével a harmadik lett, ugyanakkor a Marine Le Pennel kampányoló Sme Rodina (Család Vagyunk) nem érte el a bejutási küszöböt. 

A leendő szlovák államfő, Zuzana Čaputová anyapártja, a Progresszív Szlovákia és az Együtt koalíciója, amely eddig csak a közvélemény-kutatások szintjén volt jelen a köztudatban, több mint húszszázalékos eredményével első lett. Négy képviselőt küld Brüsszelbe, és a jövő évi szlovákiai parlamenti választások nagy esélyesévé lépett elő. Közben a Smer – SD által delegált kormányfő, Peter Pellegrini felajánlotta az államfői hivatalt hamarosan elfoglaló Čaputovának, hogy kész tanácsokat adni neki, amennyiben elfogadja. Ő pedig beleegyezett, mondván: az országnak az a lehető legjobb, ha a miniszterelnök és a köztársasági elnök együttműködik. Hozzátette: kapcsolatban áll Miroslav Lajčák külügyminiszterrel is. 

Ami pedig a Smer – SD-t illeti, kiszivárgott, hogy Pellegrinihez közel álló párttagok megüzenték pártelnöküknek, Robert Fico volt kormányfőnek: jobb lenne, ha lemondana, s átadná a vezetést a miniszterelnöknek. Pellegrini nem kommentálta a híreket, kerüli a Ficóval való nyílt összeütközést. Megfigyelők szerint a párton belüli erőviszonyok még az exkormányfőnek kedveznek. Igaz, az egészségi állapota nem a legjobb – a múlt héten megjelent a pozsonyi sajtóban, hogy izraeli kardiológusok kezelik. (Fico odahaza 2016-ban bypassműtéten esett át, de tavaly novemberben is ellátásra szorult a szívproblémái miatt.)

Az ötszázalékos küszöb alatt végzett a két magyar szavazóbázisú párt. A Most–Híd 2,6 százalékos eredménye komoly zavart okozott az alakulat vezetésében. Egyesek már a vezető, Bugár Béla leváltását sem zárták ki, de az elnökség múlt szombati ülésén végül minden maradt a régiben, s a 2016 óta tartó lejtmenet okainak elemzése is várat magára. 

Az immár tizedik éve parlamenten kívül politizáló felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) 4,96 százalékot teljesített, csupán 396 szavazat hiányzott a bejutási küszöb átlépéséhez. A végeredményt nézve ez is kudarc, bár sokan biztatónak találják, hogy ezt 22 százalék feletti országos részvétel mellett érte el, s kilenc járásban a legtöbb szavazatot kapta az induló politikai tömörülések közül. Viszont az évek óta megfigyelhető apátia rányomta a bélyegét a választói kedvre: a magyarok által is lakott járásokban a részvétel sok esetben három-négy százalékkal kisebb volt az országos átlagnál. 

Csáky Pál, az MKP listavezetője nem titkolta csalódottságát, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy feltűnően sok (több ezer) voksot minősített érvénytelennek a választási bizottság. Ezért fontolóra veszik, hogy az alkotmánybíróság elé vigyék-e a kérdést, és megvizsgáltassák a tényállást. Csáky az MKP és a Most–Híd esetleges szorosabb együttműködésének vagy fúziójának a lehetőségét Bugár Béla távozásától tette függővé. Önkritikusan azt is elismerte, hogy az egyeztetést azoknak kellene elkezdeni és lefolytatni, akik nem voltak szereplői az elmúlt húsz év pártszakadáshoz vezető belviszályainak. Az MKP-ban a döcögve haladó nemzedékváltás, míg a Most–Hídban a politikai korrupció miatt hatalmas vagyonra és befolyásra szert tett emberektől való megtisztulás elmaradása jelenthet akadályt.

 

Borítófotó: Robert Fico tavaly március 15-én adta át a kormányfői tisztséget a mellette álló Peter Pellegrininek. Most a pártelnökváltás következik?