VÁD VAGY VÁDASKODÁS?
Alighogy megjelent az újsághír, Mateusz Morawieczki kormányfő egy szingapúri konferenciáról hazarendelte Marek Chrzanowski KNF-elnököt, aki külföldön még magabiztosan nyilatkozott az ügyről, de Varsóba érve hamarosan lemondott, helyére pedig a volt alelnököt nevezték ki. A Gazeta Wyborcza által közzétett információk szerint Chrza-nows-ki márciusban találkozott a Getin Noble Bank és az Idea Bank tulajdonosával, Leszek Czarneckivel, s erről a bankár titokban hangfelvételt készített. A likviditási nehézségekkel küzdő két pénzintézettel szemben a felügyelet vezetője elnézőbb lett volna, Czarneczki állítása szerint azt ajánlotta, hogy 40 millió złotyért, a bankcsoport értékének 1 százalékával egyenértékű összegért alkalmazzon egy baráti tanácsadót a Getin Nobelhez, aki megmentheti a bankokat az esetleges államosítástól. Az „1 százalékot” Chrzanowski papírra írta, s mutatta fel a bankárnak. (Chrzanowski állítólag azt mondta, hogy az államfői hivatal által delegált KNF-tag, Zdzisław Sokal, aki egyben a Bankgarancia Alap, az országos betétbiztosító elnöke, Czar-nec-ki bankjainak államosítására törekszik.)
MARATONI TANÚVALLOMÁS
Az ügyészség most két vizsgálatot is kezdeményezett, az egyik az állítólagos korrupciós javaslatra, a másik a bank érdekében tett lobbira vonatkozik. Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter és főügyész bejelentette, hogy mindkét ügy a személyes felügyelete alá kerül. Másfelől a KNF figyelmeztetési listára tette az Idea Bankot.
A Chrzanowski–Czarnecki találkozó mind jogi, mind etikai szempontból helytelen volt. A KNF vezetőjét gyakran a seriffhez hasonlítják, hírnevének és hitelességének kifogástalannak kell lennie, hiszen elsőként ő felel azért, hogy az ügyfelek pénze és az egész bankszektor stabilitása biztonságban legyen. Ezért a négyszemközti (tanúk nélküli) találkozója a felügyelete alatt álló bank elnökével is kétségeket vet fel.
November 19-én Leszek Czarnecki közel tizenkét órán át tanúvallomást tett a katowicei ügyészségen, és titokban készített hang- és videofelvételeket adott át a nyomozóknak.
Egy héttel korábban rajta kívül három embert hallgattak ki, akiknek az azonosságát nem fedték fel. Az ügyészség szerint mintegy 10 tanú van, köztük a KNF-alkalmazottak, a kihallgatások pedig folytatódnak.
A botrány körül kialakult helyzet egyre messzebb vezethet. Mateusz Mora-wi-eczki kormányfő, aki politikai karrierjét a pénzügyi világban szerzett tekintélyének is köszönheti, pontosan tudja, hogy mielőbb az ügy végére kell járni, hiszen a pénzpiac, a külföldi befektetők és a lengyel gazdaság fejlődését befolyásoló szereplők érzékenyen figyelik a fejleményeket. Ugyanakkor a botrány a kormányzó párt, PiS hitelességére is veszélyt jelent, hiszen korrupcióval gyanúsítják a miniszterelnök által kinevezett vezetőt. Egy a múlt héten közzétett felmérés szerint szeptemberhez képest 5 százalékkal csökkent a párt népszerűsége, míg az ellenzéki Polgári Platformé (PO) ugyanilyen arányban nőtt. Igaz, a PiS így is 33 százalékon áll, míg fő ellenfele 26 százalékon, de a biztos pártválasztók körében még nagyobb a különbség.
MÁS BANKNÁL IS VIZSGÁLÓDNAK
A botrány nyomán beszakadt a lengyel bankszektor tőzsdén lévő szereplőinek a részvényárfolyama. A kelet-közép-európai régióban a lengyel bankok viszonylag tőkeerősek, tőkepiaci megítélésük is jónak mondható. Így minden olyan hír, amely a szektor nyereségtermelő képességét rontja, s egy korrupciógyanús ügy tipikusan ilyen, aggodalmat szül a befektetőkben, hogy vajon melyik pénzintézet lesz a következő. Borulnak-e majd ki sorra a csontvázak a szekrényből? Az Alior Banknál például nemrég kezdtek vizsgálódni a korrupcióellenes hatóságok: arra gyanakszanak, hogy szabálytalanságok történtek egy több millió złotys kölcsön folyósításánál.
A lengyel bankoknál megtörtént, és jelenleg is zajlik az a konszolidációs folyamat, amellyel az európai bankszektor, beleértve a magyart is, adós maradt a válság után. Nagy Márton, az MNB alelnöke eltékozolt évtizednek nevezte ezt egy nemrég tartott konferencián. Magyarországon például 9 országos hálózattal működő bank van. A gond az, hogy középbankok nincsenek, a kisebb hitelintézetek kicsik maradnak, a nagyok meg nyereségesen működnek. Lengyelországban viszont zajlik a piaci konszolidáció, élénk felvásárlási-összeolvadási tevékenység tapasztalható. A szinte a nulláról induló startupbankok elértek egy olyan méretet, amelyet fiókhálózat és nagyobb partnerek nélkül meg lehetett valósítani. Ezt követően azonban felismerték, hogy egyedül nincs további növekedési lehetőség, így felvásárlási tranzakciók sora indult meg. Ezáltal pedig kialakult egy erős középbanki hálózat, amely immár képes hatékonyan működni.
IDEGES BEFEKTETŐK
A felügyelet várakozásai szerint a szektor az idén 5,2 százalékkal lesz képes növelni nyereségét a tavalyi 13 milliárd złoty (körülbelül 3,7 milliárd dollár) után. A bankbotrány olyan riadalmat okozott, amely nyomán a jegybank is kénytelen volt közbelépni. Biztosították a betéteseket arról, hogy az érintett két hitelintézetnél elhelyezett betétek biztonságban vannak, s ha szükséges, likviditással segítik őket. A jegybanki nyugtatóra azért volt szükség, mert a Getin Noble árfolyama 33, az Idea Banké 25 százalékkal zuhant a tőzsdén a botrány kipattanását követően. Mindezt úgy, hogy az idén a jegyzésük már 90 százalékot zuhant a tőkehelyzetükkel kapcsolatos aggodalmak miatt. A külföldi befektetők idegességét jelzi az is, hogy a złoty az euróval szemben 4,34-ra, két hónapos mélypontra zuhant, annak ellenére, hogy a lengyel gazdaság robusztusan növekszik, s a nemrég bejelentett béremelések jövőre kamatemeléseket sejtetnek, amelyeknek a złotyt erősítő hatásuk lesz.
Ha a bankbotrány nem válik sorozattá, s nem derülnek ki további visszaélések a rendszerben, akkor az ügy hullámai hamarosan elülnek, legalábbis a gazdasági életben. Több olyan befektetési bank is van (például a Raiffeisen), amely a złoty gyengülését átmenetinek gondolja, s korrekcióra számítva a helyzetet jó lehetőségnek tartja arra, hogy a befektetők beszálljanak egy határidős złotyvételi-euróeladási pozícióba.
Kockázatot jelenthetett volna, ha felvetődik Adam Glapinski, a lengyel központi bank elnökének lemondása, lapzártánkig azonban ilyen jelzés nem érkezett.
Borítófotó: Marek ChrzanowskI előad a digitális gazdaság jövőjéről Katowicében. Éppen ennek a városnak az ügyészsége vizsgálja a digitális technikával rögzített beszélgetését
