NÉMET BELPOLITIKA
Az NSZK alapítási mítosza szerint a németek 1945-ben tiszta lappal indultak. A „nulladik óra” doktrínája éles szakítás a nemzetiszocializmus tizenkét évével, ami hetven esztendeig egészen jól működött.
Angela Merkel kancellár 2015-ös önhatalmú határnyitása, a másfél millió migráns beengedése azonban akkora változást hozott a lakosság hétköznapjaiba, amely elementáris erőket szabadított fel. A bevándorlás kérdése olyan horizontális politikai téma, amely minden mást felülír.
Angliában az euroszkeptikus UKIP párt a migráció témájával érte el közvetve a brexitet, és az eredetileg euróellenes német AfD is a bevándorlással szembeni politikájával vált a legerősebb ellenzéki formációvá.
ITT VAGYOK
Ezt a folyamatot látva a „Nicht sein kann, was nicht sein darf!” (Aminek nem szabad lennie, az ne is legyen!) elv alapján a német elit mindent megtesz az uralkodó állameszme ellen ható folyamatok ellehetetlenítéséért. Ez sokáig működött is, ám a kilátások romlásával a félelem helyét a kétségbeesettek bátorsága veszi át.
A migráció szinte minden ellenzését a hivatalos Németország részéről régóta szélsőségesnek és gyűlöletbeszédnek tartják, ezzel az egekbe emelve a kritikai véleménynyilvánítás gátlásküszöbét. Az ilyen machinációk azonban egyre kevésbé érnek célt napjainkban.
A tartományi parlamentekbe jutó AfD-képviselők kérdései alapján például az derült ki, hogy állami pénzt adnak szakszervezeti és ifjúsági alapítványoknak „állampolgári nevelésre”, amelyből azok óránként 25 euróért antifasiszta tüntetőket toboroznak, elvégre a német utcákon nem lehet több „náci”, mint „demokrata”.
A büntetések és a fenyegetések ellenére a közösségi oldalakon szintén megfordult a közhangulat. A Willkommenskultur hívei már itt is kisebbségbe szorultak. (Pedig a mainstream, ahogy az utcákon, a világhálón is ellentart a „gyűlöletbeszédnek”.)
Egy hamburgi reklámügynökség vezetője 2016 decemberében, svéd mintára hozta létre az #ichbinhier (itt vagyok) mozgalmat, amely valójában egy közel negyvenezer követőt számláló zárt Facebook-csoport. A moderátorok minden reggel meggyújtanak egy virtuális tábortüzet, azaz kijelölnek egy témát, amely egy napig „ég”.
A kijelölt téma jellemzően a bevándorláshoz kötődik, és lehet politikusi nyilatkozat, aktuális esemény vagy éppen újságcikk. A csoport tagjai az elmúlt hetek késeléses támadásai ügyében élen jártak a relativizálásban, így a németek által nők ellen elkövetett erőszakos cselekményekre és a feltételezett tettesek „ismeretlen” kilétére, azaz nem feltétlenül migrációs hátterére utalva.
SZEKTA
A csoport bevallottan használja a közösségi oldalakat és azok mechanizmusait. A hashtaggel ellátott bejegyzéseket tudatosan like-olják a tagok, hogy az algoritmus előresorolja a megfelelő bejegyzéseket. A kommentárjaik egymást erősítik, és közösen támadják le az ellentétes véleményen lévőket.
A kezdeményezés kezdetben hatásos volt, hiszen a hashtaget használók nagy száma elbizonytalanította a kritikusokat. Mára az ichbinhier tagjait a kommentelők zöme elvakult szektatagnak tartja.
Borítófotó: Az #ichbinhier alapítója és egyik napi témája. „Amikor a kis számok egészen naggyá válnak”
