Görögországban január közepén elfogadták azt a törvényt, amely korlátozza az ország északi részén eddig bizonyos ügyekben kizárólagos illetékességű iszlám (saría-) bíróságok hatáskörét. A mohamedán jog csaknem száz éve volt érvényben. Még az ottomán birodalom összeomlását, az első világháborút követő időkben hozták az ezzel kapcsolatos törvényt, amikor Trákiában, Észak-Görögországban jelentős muszlim vallású török kisebbség rekedt. Ma az ott élő törökök számát százezerre becsülik.
SZÁZ BRIT BÍRÓSÁG
Brüsszelben fontos szerepet szánnak a párhuzamos társadalmak kialakulását fékező folyamatban a demokratikus alapú szervezeteknek. Ezekből többtucatnyi működik uniószerte, egy részüket az Európai Parlament is támogatja (például az EED-t, a Demokráciáért Európai Alapítványt). Minthogy a párhuzamos társadalmak létrejötte szorosan kapcsolódik az iszlámhoz, ezek a szervezetek a muszlimoknak a társadalomba való integrációját tartják fő feladatuknak. Az EFD (Európai Alap a Demokráciáért) Brüsszel mellett Berlin támogatásával is működik. Tavaly a nemzetközi nőnapon az EU-s országokban lévő saríabíróságok rendszere (a párhuzamos társadalmak egy pillére) került terítékre a nők mint az iszlám kultúrkörben hátrányosan megkülönböztetett helyzetű személyek szempontjából.
Nagy-Britanniában ma csaknem száz saríabíróság tevékenykedik, ezeket jó tíz esztendővel ezelőtt Tony Blair munkáspárti kormánya engedélyezte. Elsősorban polgári peres ügyekben jogosultak ítélkezni az iszlám hittételek szerint, a helyileg illetékes mufti (muszlim pap) döntései alapján. Ezek a jogszabályok és határozatok kötelező jellegűek a mohamedán közösség tagjai számára, és az iszlám kultúrában különösen érzékeny válóperes ügyeket, a velük járó vagyonmegosztási verdikteket, továbbá az ebben a civilizációban az európaitól gyökeresen eltérően megítélt családon belüli erőszak kérdését is magukban foglalják. Görögországban is egy 67 éves iszlám hitű asszony panasza nyomán tűzte napirendre a kormány a saríabíróságok hatáskörének a megnyirbálását.
TÖBBNEJŰSÉG
Annak idején a nagy-britanniai bírói testületek tiltakoztak a Blair-kormány döntése, a párhuzamos társadalmak kialakulását előmozdító kettős mércék bevezetése ellen. Öt éve nagy port vert fel Houshang Jafari iráni származású milliomos ügye. A ma 65 éves Jafari elhagyta a feleségét egy nálánál egy generációval fiatalabb, ugyancsak iszlám hitű hölgy kedvéért, aki két gyermeket is szült neki. Az elhagyott asszony válást és vagyonmegosztást követelt, amit a hűtlenkedő férj azzal utasított vissza, hogy a saríajog szerint több feleséget is tarthat.
A BBC 4-es csatornája néhány hete vetítette a Mi az igazság a muszlim házasság körül? című, nagy port felvert dokumentumfilmet. Ennek kapcsán a The Independentben Sufiya Ahmed azt írja, hogy Nagy-Britanniában a muszlim nőknek kevesebb joga van, mint egyes iszlám országokban, s hogy a világi hatóságok is hallgatnak erről. Cikkében felhívja a nők figyelmét az egyenjogúságukért folytatott harc fontosságára, de nem ad receptet a mohamedán vallású hölgyeknek a saríabíróságok rájuk nézve kötelező ítéletei közti ellentmondások feloldására.
Ha mind a férj, mind a feleség muszlim, akkor a férjnek elég háromszor kimondania: talak (azaz „elválok tőled”), és a válás a saría alapján már meg is történt. Sok tízezer mohamedán vallású brit nő szenved a teljes kitaszítottságtól, s a férfiak, akik elhagyták őket, vígan élnek. A saría törvényei szerint újra megházasodtak, a gyerekek a volt feleségnél maradtak, de utánuk a „talakozó” exférjek egy fillér gyerektartást sem fizetnek. Mivel a legtöbb esetben nem tartottak polgári esküvőt, a brit jogrendszer – amely fontosnak tartja az egyenlő elbánást, a törvény előtti egyenlőséget – tehetetlen.
ISZLÁM RENDŐRSÉG
Németországban, ahol Európa egyik legnagyobb, több millió fős muszlim közössége él, most teszik az első lépéseket a saríarendőrség betiltására. Ennek a tagjai a német településeken az iszlám erkölcsi normák megtartására szólítják fel a városok (elsősorban általuk muszlimnak vélt) lakóit. Január közepén a német szövetségi bíróság (BGH) felülbírálta és elfogadhatatlannak ítélte a wuppertali bíróság hét, narancssárga egyenruhás saríarendőr felmentésére vonatkozó korábbi határozatát. Ám a BGH is óvatos: feltételes módban csak annyit mond, hogy „büntethetők” a saríarendőrség tagjai.
A görög lépés jelentős fordulatot hozhat Európában a létező párhuzamos társadalmak felszámolásában, integrálásában. A saríatörvény ma Európában, főként Németországban két okból is napirenden van. Egyfelől az Iszlám Állam terroristái családtagjainak a visszatérése, másfelől pedig a menekültek családegyesítési problémáinak a megoldása kapcsán. A saríajog például a családegyesítésre jogosult rokonok körét (egyáltalán a családtagokat) másképpen határozza meg, mint az európai joggyakorlat.
Borítófotó: Saríabíróság Nigériában. Európában egyre több konfliktust idéz elő a kettős jogrend
