A most kezdődő tanévtől immár több mint egymillió diák kapja ingyen az iskolai tankönyvet, már a teljes első kilenc évfolyam, a 10–12. évfolyamon pedig rászorultsági alapon a tanulók hatvan százaléka. Ezzel lényegében a Fidesz–KDNP-kormány egy régi, még Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölti kampányának idejéből származó, ám a szocialista-szabaddemokrata kormányok által nem teljesített hasonló MSZP-s ígéretet váltott valóra.
Mára azonban – miközben nem a szocializmus épül – a köznevelésben tanulók mintegy kilencven százaléka ingyen jut hozzá a kiadványokhoz.
Az új tanév a pedagógusoknak ismét béremeléssel kezdődik, a 2013-ban indult életpályamodellnek megfelelően a tanárok szeptembertől átlagosan mintegy hét-tízezer forinttal nagyobb fizetésre számíthatnak. Ez csaknem 175 ezer főt érint, ám természetesen nem mindenkit egyformán. Az oktatási álllamtitkárság által korábban közölt, kiemelt példák alapján a változás nagyjából így néz ki: egy 19 éve dolgozó, Pedagógus I. kategóriába sorolt, főiskolai végzettségű tanár jelenleg bruttó 265 676 forintot keres pótlékok nélkül, szeptembertől 274 050 lesz a bruttó alapilletménye. Egy ugyanilyen korú, 19 éve dolgozó, ám egyetemi végzettségű tanár valamivel nagyobb, tízezer forintos emelésre számíthat, bruttó alapilletménye a jelenlegi 294 147-ről 304 500 forintra nő. A Pedagógus II. kategóriába soroltak hasonló mértékű emeléssel kalkulálhatnak. Fontos ugyanakkor néhány szakmai szervezet által kifogásolt változás, hogy a növelés mértékébe immár az adott iskolaigazgató is beleszólhat, mondván: ő van tisztában a kollégák teljesítményével.
Az életpályamodellel bevezetett kategóriák esetében az úgynevezett minősítési eljárások keretében lehet feljebb jutni. Ehhez egyebek mellett portfóliót kell készíteni, majd azt feltölteni az Oktatási Hivatalnál. A július végi adatok szerint a jövő évi procedúrákra egyelőre kevesebb mint tizenegyezren jelentkeztek, noha a keret harmincötezres. Ez a plafon megegyezik az ideivel, de a 2017-es eljárásokra is csupán 13 423 pedagógus jelentkezett. A minősítési folyamat bürokratikus terheiről, az egész rendszer körülményességéről több szakmai szervezet is fogalmazott meg kritikát, a Nemzeti Pedagógus Kar ugyanakkor a teljes életpályamodellel kapcsolatosan is jelezte aggályait. Horváth Péter elnök egy korábbi szakmai konferencián tolmácsolta a kormány felé a tanárok kérését: a béremelés „vetítési alapját” fel kellene emelni, mivel az 2014 óta változatlan, márpedig azóta a minimálbér jelentősen nőtt.
Ettől a költségvetés számára komoly kiadást jelentő lépéstől a kormány egyelőre elzárkózik, ám nem kizárt, hogy a Figyelő információi szerint hamarosan, az ősz elején ismét összeülő oktatási kerekasztalon ez is szóba kerül. A testület munkáját eddig bojkottálta a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is, ugyanakkor elképzelhető, hogy a továbbiakban csatlakoznak az immár jóval formalizáltabb, ám továbbra is csupán javaslattevő szervezet munkájához.
Biztosan szóba kerül a kerekasztalon, sőt, az egyik kiemelt téma lehet a Nemzeti Alaptanterv új koncepciója, melyet a napokban küldött szét véleményezésre a humántárca. Úgy tudjuk, ebben számos előnyt jelölnek meg a kilencosztályos iskola esetleges bevezetése kapcsán, így elképzelhető, hogy a lassan évek óta halogatott felvetésről az ősszel akár döntés is születhet.
