Kicsit előreszaladt a kritikával Dunja Mijatović, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa, amikor arra kérte Áder János köztársasági elnököt, ne írja alá az önálló közigazgatási bíróságok felállításáról szóló, az ellenzéki obstrukció miatt viharosan megszavazott törvényt. Az államfő nem hallgatott a kéretlen kifogásra. Döntésében – túl azon, hogy nem talált problémát a sokat támadott jogszabályban – szerepet játszhatott az is, hogy a kormány már korábban jelezte: a Velencei Bizottságtól (VB) kér szakvéleményt az új szabályozásról. Márpedig a bizottság éppen az ET tanácsadó testülete.
Trócsányi László igazságügyi miniszter amúgy éppen a felfokozott érdeklődéssel indokolta a kabinet kérését. Erről a felfokozott érdeklődésről pedig leginkább a hazai ellenzék, illetve a kormányellenes médiumok tehetnek, de köze lehet hozzá a Soros-féle Magyar Helsinki Bizottságnak is, amely szerint még a munkahelyeket is veszélyezteti az új, a közigazgatási ügyekben illetékes bírósági szervezet.
A tárcavezető szerint szó sincs arról, hogy „fideszes magánbíróságokat” hoznának létre – hogy csak a legkedveltebb, az elmúlt hetek tüntetésein is elhangzó lózungot említsük. „Olyan hisztéria alakult ki, mintha a miniszter a jogállamiság rombolására szegődött volna. Ezt kénytelen vagyok a leghatározottabban visszautasítani” – fogalmazott egy interjúban. Trócsányi nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy ha a VB változtatási javaslatokat tesz, azokat megfontolják, ám erre semmi sem kötelezi a kormányt.
Az átmenet éve – így jellemezte a miniszter ezt az esztendőt. Az új szisztéma ugyanis csak jövőre áll fel, 2019 még kifejezetten az előkészületekről szól. Sőt, további jogalkotási teendő is akad. A kormány tavaszi menetrendjében szerepel is: „törvényjavaslat a közigazgatási bírósági szervezet felállításával összefüggő egyes törvények módosításáról”. A tervek szerint a parlament májusban szavaz a még ismeretlen tartalmú indítványról, amely alighanem érinti majd az új bíróságok összehangolását a felülvizsgálat alatt álló közigazgatási rendszerrel. Sőt valószínűsíthető, hogy a lapunk által korábban megszellőztetett járási reform is kapcsolódik majd mindehhez. Ráadásul a korábbi bejelentések szerint tavasszal sor kerül a közigazgatási felsőbíróság vezetőjének a kinevezésére. A posztra a Nemzeti Közszolgálati Egyetem volt rektora, Patyi András az esélyes. Mindez tehát még hátravan.
Ami a további kritikákat illeti, azokat maga Trócsányi részletesen és alaposan megcáfolta. Az egyik ilyen kifogás az, hogy neki kvázi teljes körű befolyása lesz ezekre a törvényszékekre. Ezzel szemben arról van szó, hogy mivel egy elkülönült, önálló rendszer jön létre, annak függetlenségéért, továbbá a szakmaiságért és hatékonyságért valakinek a parlament előtt is felelősséget kell vállalnia. Ez pedig nyilván az igazságügyi miniszter.
Az ET emberi jogi biztosának a kifogásaira egyébként a szaktárca is külön reagált, egyértelműsítve: a közigazgatási bírósági szervezet felállításának a szükségességét harminc éve a magyar jogtudományban szakmai egyetértés övezi. A törvény-előkészítő munkát a bírák és a tudomány képviselőinek a bevonásával, transzparensen végezték el – cáfoltak egy ugyancsak elterjedt tévedést. Sőt, a konkrét tervezet elkészültét követően társadalmi egyeztetésre is sor került, ám ennek keretében olyan észrevétel, mint amilyet a biztos megfogalmazott, nem is érkezett. Vélhetőleg a szokásos forgatókönyv érvényesült: Dunja Mijatovićot „felkészítették” itthonról.
