Ukrajna 2005 után az idén másodszor rendezi meg az Eurovíziós Dalfesztivált, miután egy éve Stockholmban Jamala kapta a legtöbb pontot a krími tatárok 1944-es sztálini kitelepítéséről szóló, politikai üzenetnek megírt dalával. A Krím annektálásával és a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktussal terhelt orosz–ukrán viszony miatt borítékolható volt, hogy a politika erősen rányomja majd a bélyegét az e héten zajló kijevi show-műsorra, a 62. Eurovíziós Dalfesztiválra.
A nemzetközi média figyelmét Ukrajna érthető módon a lehető legjobban szeretné kamatoztatni. A 2017-es költségvetésben közel félmilliárd hrivnyát, mintegy ötmilliárd forintot különítettek el az eseményre, amely egyebek mellett arra hivatott, hogy javítsa az országról külföldön kialakult képet. Volodimir Hrojszman miniszterelnök a múlt héten bejelentette, hogy Ukrajna készen áll a dalfesztiválra, a pénzforrásokat pedig hatékonyan használták fel. A szervezők reményei szerint minden olajozottan működik majd a hivatalos megnyitó és május tizenharmadika, a döntő napja közötti időszakban az esemény helyszínén, a kijevi Nemzetközi Kiállítási Központban és annak környékén. Időre elkészült az eddigi Eurovíziók legnagyobb szurkolói zónája is a Szent Szófia téren. Igaz, az átadás előtt pár nappal Vitalij Klicsko polgármester kirúgással fenyegette meg a kivitelezőket, ha nem tartják be a határidőt. Lehet, hogy a volt bokszvilágbajnok „ösztönzése” is közrejátszott abban, hogy mára minden elkészült. Akik nem kaptak belépőjegyet a verseny helyszínére, vagy borsosnak találták a jegyárakat – nagyjából 5000–40 000 forintnak megfelelő hrivnya –, azokat egyebek mellett filmvetítések, kiállítások, élő koncertek várják, s természetesen a fesztivál elődöntőit és döntőjét óriáskivetítőkön lehet végignézni.
A külföldi előadókat és rajongóikat fogadó Kijevben nem sok jel utal arra, hogy az ország hivatalosan terrorellenes műveleti területnek nevezett keleti végein a tűzszünet ellenére mindennaposak a fegyveres összetűzések, de a tévéhíradók rendszerint a napi veszteséglistával, nem pedig a nemzetközi rendezvény híreivel kezdődnek. A megállapodások értelmében húsvéttól fegyvernyugvás lépett érvénybe (immár sokadszor a három éve tartó harcok során) a körülbelül 500 km-es frontvonal teljes hosszában. Ezt azonban egyetlen napra sem tartották be a felek, kölcsönösen egymást vádolva a tűzszünet megsértésével.
Az orosz–ukrán konfliktus az Eurovízió lebonyolításába is beleszólt. 2017. március 23-án az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) bejelentette, hogy háromévre megtiltja az Ukrajnába való belépést Julija Szamojlovának, aki Oroszországot képviselte volna a megmérettetésen. A kerekesszékes énekesnő ugyanis 2015-ben koncertet adott a nagy szomszéd által annektált Krímben. A hatályos törvények szerint az ukrán hatóságok által nem engedélyezett beutazás a területre három év Ukrajnából való kitiltást eredményezhet. Egyébként a versenyt megelőző napokban ugyan így számos újságírót is kitiltottak az országból. A határőrség közölte, hogy az Eurovízióra szóló akkreditáció nem egyenlő a beutazási engedéllyel.
Az Európai Műsorsugárzók Uniója (EBU) megpróbált kompromisszumos megoldást találni, Moszkva azonban elutasította azt az elképzelést, hogy mást utaztasson a versenyre. Azt pedig sem az ukrán, sem az orosz fél nem fogadta el, hogy Szamojlova Oroszországban adja elő a dalát, s előadását műholdas kapcsolással közvetítsék Kijevben. Jon Ola Sand, a dalfesztivál igazgatójának az a javaslata is süket fülekre talált, hogy a büntetőintézkedést csak az Eurovízió után léptessék életbe. A vitába Petro Porosenko ukrán elnök is beleszólt, aki provokációnak ítélte az énekesnő indítását.
Az oroszok végül úgy döntöttek, hogy visszalépnek, és az eseményt sem közvetítik. Így csak 42 ország képviselői lépnek a nagyközönség elé Kijevben. A történet azonban ezzel nincs lezárva: Frank-Dieter Freiling, a szervezőbizottság elnöke a dalverseny előtt kijelentette, hogy a történtek miatt Oroszország és Ukrajna pénzbüntetésre, de akár a versenytől való hároméves eltiltásra is számíthat. Erről a legközelebbi ülésén, június 12-én dönthet az EBU. A tűzszünet ellenére pedig szinte mindennap várható, hogy folytatódnak az oroszok által támogatott szakadárok és az ukrán hadsereg közötti összecsapások.
