Budapesten a múlt héten kéttucatnyi ország képviselői részvételével tanácskozást tartottak a cseppfolyósított földgázról (LNG). Arra kerestek választ, miként lehetne csökkenteni az orosz földgáztól való függőséget a régióban. Noha Oroszországból származik a magyar földgázimport mintegy 90 százaléka, a tanácskozásra nem hívták meg Moszkva képviselőit. Ez is jelzi, hogy az Egyesült Államok, amely nagy erőfeszítéseket tesz az Európába irányuló LNG-szállítás megszervezésére, radikálisan átrendezné a térség földgázpiacát.
Oroszország egyetlen gázcseppfolyósító gyára Szahalin szigetén évi 9,6 millió tonna LNG-t állít elő. Ez a teljesítmény az USA-ban legfeljebb egy közepes méretű üzem termelésének felel meg, olyannak, amelyből az Egyesült Államok több tucatot működtet vagy tervez megépíteni. Orosz források szerint Moszkva mégis mérlegeli LNG-szállítmányok Európának való felajánlását.
Donald Trump amerikai elnök júniusban arról beszélt, hogy eljön az „energia-aranykor”, s az USA dominálja majd az energiapiacokat. „Gázkészleteink csaknem száz évre elegendők, szénből pedig 250 évnyi készletünk van… Nem akarjuk, hogy más országok fenyegessék a szuverenitásunkat” – hangoztatta az ország első embere energiapolitikai kérdéseket taglalva. Erre tromfolt rá energiaügyi minisztere, Rick Perry, mondván: „Elengedjük az amerikai energia pórázát.” Washington szándéka kockázatos, ugyanis jelenleg túlkínálat van a cseppfolyós földgáz világpiacán – mutat rá az LNG World Shipping szakportál.
ÚJ LÉTESÍTMÉNYEK
Két hullámban indulna az energiaelszabadítás: az első, 2017–19-esben hat cseppfolyósító gyár és az LNG tengeri szállításához szükséges kikötő (terminál) épülne, többségük a Mexikói-öbölben, Louisiana és Texas partjainál. A 2020 és 2025 között tervezett második hullám még hatalmasabb lenne, tucatnyi új létesítmény lépne be a termelésbe és az exportba.
Ebben a szakaszban a legnagyobb teljesítményű cseppfolyósító gyárat és kikötőt az amerikai Tellurian tervezi Louisianában. Ez a cég volt a budapesti LNG-csúcs egyik főszponzora. Alelnöke és a társaság főtanácsadója, Amos J. Hochstein az Obama-kormányzat idején az amerikai külügyminisztérium energiaügyekért felelős államtitkár-helyetteseként dolgozott. A készülő Tellurian-terminál 2022-ben lépne be a termelésbe-szállításba, és végleges kiépítése után évi 26 millió tonna gázt tud majd kezelni. A hírek szerint innen is szállíthatnának LNG-t a már működő lengyelországi (Świnoujście) lefejtőállomásra vagy a régió másik, már működő hasonló létesítményébe, a görögországi Revithoussába. A térségünket ellátni képes harmadik terminál építése a horvátországi Krk szigetén még most indul. A litvániai Klaipėda kikötőjében 2014 óta áll egy úszó LNG-raktározó és -lefejtő hajó, ám kapacitását csak részlegesen tudják kihasználni.
HIÁNYZÓ VEZETÉKEK
Az LNG-előállítás tavaly 6 százalékkal nőtt, 2017 első háromnegyed évében további 12 százalékos növekedést regisztráltak. Az Egyesült Államok globális exportőrré vált, Dél-Amerika, Ázsia és Európa kiemelt piacnak számít – mondta a budapesti konferencián Hossein Adeli, a Gázexportáló Országok Fóruma (GECF) főtitkára. Iparági források szerint az amerikai energiahordozóval jelenleg az a legnagyobb probléma, hogy drágább Európában, mint az ezer köbméterenként 150–210 dollárba kerülő orosz, csővezetéken át érkező gáz.
Ennek hátterében részben az áll, hogy a meglévő lefejtőberendezések (amelyek a cseppfolyós gázból újra gáznemű anyagot csinálnak) kihasználtsága egyelőre alacsony szintű. Ennek a megfelelő szállítási infrastruktúra hiá-nya az oka. Az orosz–amerikai versenyfutás a kelet-közép-európai regio-nális gázpiacokért a csővezetékekre is kiterjed, hiszen a tengerparton lévő LNG-lefejtő állomásoktól az energiahordozó a hagyományos vezetékes gázt szállító vezetékrendszereken keresztül jut el a fogyasztókhoz. A Kelet-Közép-Európa országait összekötő csövek hálózata nem elégséges, sokkal gyérebb, mint Nyugat-Európa hasonló vezetékrendszere.
AZ UKRÁN KÉRDÉS
Az EU és az Egyesült Államok támogatja Ukrajna (energia)függetlenségét és hatalmas, de leromlott műszaki állapotban lévő tranzitvezeték-hálózata üzemben tartását. Ám továbbra sem tudni, kik és milyen forrásokból újítanák fel a csöveket. Az is kérdéses, hogy Ukrajna Oroszország kikapcsolásával miként tudna része maradni az európai gáztranzitrendszernek. Továbbá nem tisztázott, hogy az ország miként kapcsolható be az Egyesült Államok Európát ellátó LNG-rendszerébe. A meglévő és épülő kapacitások (Lengyelország, Görögország, Horvátország) bőségesen fedezik Kelet-Közép-Európa LNG-szükségletét. Az európai gázpia-cokért folyó amerikai–orosz versengésben Moszkvának erős szövetségesei az érdekelt német nagyvállalatok. Az Északi Áramlat II. orosz–német tenger alatti gázvezeték megépítése az amerikai LNG-tervek megvalósíthatósága ellen hat. Az orosz–török Turk Stream vezetékprojekt is keresztezi az amerikai elképzeléseket.
A MAGYAR CSOMÓPONT
Magyarország elemzők szerint több vasat is tart a tűzben. Megfontolja a Turk Stream csővezetékrendszerhez való csatlakozást, ugyanakkor részt vesz az amerikaiak és az EU által támogatott BRUA (Bulgária, Románia, Magyarország, Ausztria) nevű regionális gázvezeték megvalósításában. A BRUA az Exxon és a román Petrom által a Fekete-tenger part menti részein kitermelendő gázt keleti szomszédunkon át Bulgáriába, illetőleg rajtunk keresztül Ausztriáig szállítaná – mondta néhány hete Toma Petcu román energiaügyi miniszter. Magyarország mint fontos tranzitcsomópont a globális energiaérdekek metszéspontjában van, amit az is jelez, hogy Budapest az idén több jelentős nemzetközi gázipari tanácskozás színhelye volt.
