„Betelt a pohár” – mondta a múlt héten Tarlós István, miután bejelentette: kezdeményezi a Fővárosi Közgyűlés következő ülésén, hogy tartsanak budapesti szintű ügydöntő népszavazást a római-parti védműről. A főpolgármester döntése igen váratlan, hiszen eddig a mellett érvelt: olyannyira szakmai kérdésről van szó a csillaghegyi öblözet árvízvédelmét illetően, hogy arról nincs értelme referendumot tartani. A városvezető azzal indokolta bejelentését, hogy a témáról már nem szakmai vita folyik, a helyzet pedig ebből fakadóan kezelhetetlenné vált.
Ezt megelőzően bejelentette azt is, hogy szintén a Fővárosi Közgyűlés elé viszi Lányi András író, filozófus tanulmányát. Utóbbi a Nánási út–Királyok útja mentén épülő védmű mellett érvel a főváros és a Budapesti Műszaki Egyetem által preferált part menti nyomvonallal szemben.
A római-parti mobilgát körüli disputa húsz éve tart, és mára megmerevedni látszanak az álláspontok. Arról, hogy a terület – amelyet egyébként a fővárosi Duna-szakasz utolsó érintetlen, természetes partvonalaként tartanak számon – védelemre szorul az árvizekkel szemben, nincs vita. Mint említettük, a szemben álló felek abban nem tudnak konszenzusra jutni, hogy az ominózus mobilfal a Nánási út–Királyok útja nyomvonalon vagy a part menti szakaszon épüljön.
A gát megvalósításának a terve komolyan a kétezres évek elején merült fel, amikor az óbudai önkormányzat az addigi 4,5-ről 11 méterre emelte a maximális építménymagasságot, ennek következményeként pedig új lendületet kapott a hullámtér beépítése, amely egyébként településszabályozás-jogi értelemben üdülőövezetnek minősül.
ENGEDÉLY AZ ÜDÜLÉSRE
A hullámtéri sávon mindössze pár tucat olyan ház van, amely a harmincas években épült. Az itt élő csaknem száz ember lakik teljesen „legálisan” a területen, a többiek hivatalosan „üdülnek”. Ugyanis a III. kerületi önkormányzat lakóházak építésére nem, csak üdülőkére adhat ki építési engedélyt, azt ugyanakkor nem akadályozhatja meg, hogy valaki a nyaralójában életvitelszerűen éljen. Az alapvető probléma ezzel az, hogy amennyiben a Nánási út–Királyok útja mentén épülne fel a mobilfal, továbbra is a hullámtér maradna a parti sáv, ami azt jelentené, hogy árvíz idején teljesen elöntené a területet a víz. A főváros által preferált part menti védmű ellen tiltakozó „zöldek” úgy látják, így működik a természet, s ezzel együtt lehet élni, cserébe pedig az egész város tovább élvezheti a természetes partszakaszt.
Az a gond, hogy akiknek „pár évente elönti a víz a házát”, nem feltétlenül értenek ezzel egyet. A jelenséget annak idején Demszky Gábor szabad demokrata polgármester úgy kommentálta: a védmű megépítésére nincsenek forrásai a fővárosnak. Ezen a ponton pedig meg is állt a korábbi főpolgármester tevékenysége a mobilfallal kapcsolatban, regnálása alatt ugyanis nem történt érdemi előrelépés az ügyben.
A gát felépítése igazán 2014-ben realizálódott újra, amikor is Tarlós István bejelentette: a főváros megkapta a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség határozatát, amely engedélyt adott a parti védmű megvalósítására.
NEM CSILLAPODÓ INDULATOK
A vita ekkor lángolt fel újra, s akkor még jóformán lehetetlen volt megállapítani, hogy szakmai vagy inkább érzelmi alapú a tiltakozók töretlen ellenállása. A Nánási út–Királyok útja nyomvonal mellett kardoskodók egyik legfőbb érve, hogy amennyiben nem az ő verziójuk valósul meg, a Római-part elveszíti természetes jellegét, mivel körülbelül ezerötszáz fát kellene kivágni, illetve komoly változás állna be a terület élővilágát illetően.
A két nyomvonal között azonban meghatározó különbség, hogy a Nánási úti mobilfal egy körülbelül 70 hektáros területen nem védene az esetleges árvizektől, így tulajdonképpen lenne a Római-partnak egy olyan szakasza, amely továbbra is védtelen maradna a Dunával szemben.
A part mentére tervezett gát azonban az egész csillaghegyi öblözetet védi, annak mind az ötvenötezer főnyi lakosságával együtt, s ezt a Budapesti Műszaki Egyetem összehasonlító tanulmánya is alátámasztja.
Az indulatok azonban nem csitultak ennek ellenére sem az ügyben, a helyi zöldszervezetek és civilek konzekvensen tiltakoznak a mobilfal felépítése ellen. Vélhetőleg a kedélyek csillapítása érdekében márciusban lakossági fórumot tartottak Békásmegyeren, ahol bemutatták a jelenlévőknek a római-parti mobilgát terveit, illetve a már említett összehasonlító elemzést is. A fórum azonban igen indulatosra sikerült, és egyértelműen kirajzolódott: a vita már korántsem szakmai, sokkal inkább érzelmi alapon zajlik.
Szintén a kedélyek megnyugtatásának érdekében dönthetett úgy Tarlós István, hogy noha négy hivatalos szakvélemény is a part menti sávot preferálja, lehetőséget ad arra, hogy a közgyűlés is vitázzon egy a tiltakozók által elkészített dokumentumról, amely szakmailag alátámasztja a Nánási út–Királyok útja mentén építendő védmű előnyeit.
KRITIKÁK ÉS ELLENÉRVEK
A tiltakozás élére Lányi András állt, aki le is tette Tarlós István asztalára a dokumentumot. Többször is úgy nyilatkozott: szerinte ez az utolsó pillanat, amikor egy szakmailag megalapozott tanulmánytervvel még megakadályozható, hogy ősszel hozzáfogjanak Budapesten a Duna utolsó természetközeli partszakaszának a felszámolásához.
A környezetvédő elmondta: nem csak a fák kivágására kell gondolni; ha a partélt feltöltik és rézsűt alakítanak ki, az egyenlő a Római-part teljes élővilágának elpusztításával.
A témára a maga megszokott módján természetesen az egyszázalékos ellenzéki pártok is rácsatlakoztak, az Együtt és a Párbeszéd például szintén népszavazást követel. Az általuk benyújtott kérelmet azonban a Fővárosi Választási Bizottság visszautasította, így a tiltakozók a Kúriához fordultak. A csavar, hogy amíg előbbiről nem születik döntés, egy esetleges főváros által kiírt népszavazás sem tartható meg.
A szeptember végi közgyűlésen azonban formai értelemben pont kerülhet a vita végére, a testület ugyanis szavazni fog a Lányi András-féle Nánási út–Királyok útja nyomvonalat preferáló dokumentumról. Bár a főpolgármester hangsúlyozta, hogy a döntésben senkit sem kíván befolyásolni, azt azért egy korábbi tájékoztatóján elmondta: az árvízvédelem kérdéséről a Lányi-féle, hatvanoldalas anyagban csak tizenhárom oldal szól. „A javaslat zömét szociológusok és tájépítészek írták, sok benne a gyanút keltő, alátámasztatlan, sőt hamis állítás, a félrevezető és használhatatlan kép és térkép. A cél pontosan a közvélemény félrevezetése és elbizonytalanítása, mivel a dokumentum hemzseg az olyan állításoktól, amelyek nincsenek megalapozva” – fogalmazott Tarlós.
Előrevetítette azt is: csupán egy súlyos problémát szeretnének megoldani, ám a védmű építése kapcsán tüntetésekre, fenyegetésekre, gyanúkeltésekre és sajtókampányra számít. Erre pedig bőven van esély, elég, ha csak a Városligetnél történteket idézzük fel.
Borítófotó: Az áradó Duna a Római-part mentén, a Nánási útnál 2013. június 9-én. Gátra mindenképp szükség van, csak az a kérdés, hol épüljön (Kmetz Imre / MTI)
