BÍRÓSÁGI REFORM | Polgárközpontúbb igazságszolgáltatást ígér a kormány
a hevesen támadott közigazgatási bírósági rendszer kialakításával. Már elkészült
a részletes előterjesztés.
„Ha európai uniós összehasonlításban megnézzük, hogy ma mennyit keres egy bíró, akkor talán most már a román szinten vagyunk, de az sem kizárt, hogy az alatt” – vont mérleget egy minapi rendezvényen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint a fizetések rendezését „nagy lépésekkel kell megkezdeni”. Erre 2020-tól, a bírósági szervezet újabb reformjának „élesítésével” egy időben kerülhet sor. Akkor jönnek létre, illetve önállósodnak s kerülnek a szaktárca kontrollja alá az úgynevezett közigazgatási bíróságok, egészen pontosan nyolc ilyen törvényszék Budapesten, Pécsett, Győrben, Szegeden, Debrecenben, Veszprémben, Miskolcon és Pest megyében. Megalakul a Közigazgatási Felsőbíróság is Esztergomban, elnökéről pedig jövőre szavaz a parlament. Minden valószínűség szerint Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem volt rektora, jelenlegi kúriai bíró kerül az intézmény élére, ám erről kormányzati döntés nem született.
Az ellenzék ezt a koncepciót is hevesen támadja, megelőlegezve, hogy a Fidesz pártkatonákkal akarja feltölteni az új rendszert, amely valójában az 1990-ben elkezdett alkotmányos fejlődés talán utolsó fejezete. A közigazgatási különbíróságokat ugyanis a kommunisták törölték el 1945 után, vagyis a kormány a diktatúra előtti, eredeti állapotot állítja helyre. „A hazai és az Európából érkező politikai jellegű támadásokat azért is érzem visszásnak, mert az új bíróságok kedvezőbbé teszik a különféle hatóságokkal pereskedő állampolgárok helyzetét” – fogalmazott egy interjúban Trócsányi László igazságügyi miniszter, aki még tavaly, a kétharmados többséget igénylő perrendtartási módosítások ellenzéki megakadályozása kapcsán a lapunkban közölt dolgozatában azt írta: a cél az, hogy olyan professzionális rendszer jöjjön létre, amely biztosítani tudja egyrészről a teljes körű bírói kontrollt a közigazgatás aktusai felett, másrészről az ítélkezés színvonalának a javulását.
Ide kanyarodott vissza az áprilisi választások után a kormányzat, amely hamarosan a parlament elé terjeszti a részletes szabályozásról szóló indítványát. Lapzártánkig erre nem került sor. Az már bizonyos, hogy a közigazgatási bíróságokon lehet majd jogorvoslatot kérni a hatóságok határozatai ellen például az adó- és az építési ügyekben, a közbeszerzések kapcsán vagy a választási, a népszavazási és a gyülekezési jogvitákban. De ezeknél lehet megtámadni a „kvázi jogszabályokat” is, vagyis azokat a normákat, amelyekről nem az Országgyűlés szavazott ugyan, mégis meghatározzák az élet bizonyos pontjait. Fontos az is, hogy e fórumok lesznek az illetékesek az önkormányzati rendeletek érvényessége kapcsán is.
Elképzelhető, hogy az újabb bírósági reform Alaptörvény-módosítással is jár majd. Orbán Viktor miniszterelnök már korábban bejelentette: áttekintik az alkotmány esetleges revíziójának a szükségességét. A felülvizsgálat három munkacsoportban zajlik, és több sarkalatos jogszabályt is érinthet.
