OKTATÁSI TERVEK | Több intézkedést is tervez a kormány az idegen nyelvet beszélők számának növelésére.
Lenne hová fejlődni.
Bár 2020-tól jelen állás szerint kötelező lesz a felsőoktatási felvételihez legalább egy középfokú nyelvvizsga megléte, egyelőre az e körbe tartozó diákoknak nagyjából csupán a fele tudná teljesíteni a feltételt. S ugyan a Nemzeti alaptantervben rögzített óraszám (924) nemzetközi összehasonlításban nem számít rossznak, sőt, elvileg elegendőnek kellene lennie, vélhetőleg komoly gondok vannak a hatékonysággal. Hazánk összességében nem áll túl jól a beszélt idegen nyelvek tekintetében, ezt több felmérés igazolja – igaz, a 2007-ben mért 25-ről 2018-ra 42 százalékra nőtt az Eurostat adatai szerint a legalább egy idegen nyelvet megfelelő szinten elsajátítottak száma. Vagyis a tendencia pozitív, de a lemaradást még nem sikerült leküzdeni.
Nemrég az Oktatási Hivatal és az ELTE kutatói készítettek tanulmányt a témában, mégpedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának tavalyi megbízásából. A jelentés egyebek mellett felhívja a figyelmet arra, hogy a nyelvtanárok és az iskolák által használt tananyagok nem feltétlenül ahhoz a szinthez illeszkednek, amelyre éppen felkészítenek, vagyis vélhetőleg szélesíteni kellene az elérhető tananyagok körét. A dokumentum emellett említi a tanári továbbképzéseket és a csereprogramokat, ugyanakkor némileg meglepő módon azt is, hogy a diákok 81 százaléka szerint izgalmasak, motiválók az iskolai nyelvórák.
Egy biztos: lehetne jobban csinálni. Erre utal a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének a közlése is, miszerint ezekben az intézményekben körülbelül 480 óra alatt lehet eljutni „nulláról” a középfokú ismeretig, ebbe az óraszámba ráadásul az otthoni felkészülés is beleszámít. Sok körülményt említettek ennek okaként: a tanfolyamon kisebbek a csoportok, azonos nyelvtudási szinten vannak a tanulók, a céljaik szintén azonosak, és a pénzfizetés miatt a motivációjuk is más. Kiemelt szempont még, hogy egy megfelelő nyelviskolában általában jó a minőségbiztosítási rendszer, ami szintén javítja a hatékonyságot. A közoktatásban nem egységes a minőségbiztosítás, ez látszik az eredményekből is – fogalmazott egy interjúban Berényi Milán, az egyesület elnöke.
A problémával a kormány is tisztában van, az említett jelentés nyomán pedig elkezdődött a szükséges stratégia kidolgozása, sőt arról értesüléseink szerint hamarosan dönthet is a kabinet. Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár egy minapi tájékoztatón belengette a továbbképzések számának növelését, a célnyelvi országokban történő kurzusok, a nyári egyetemeken való részvételek, valamint középiskolásoknak célnyelvi területekre kirándulások szervezésének támogatását. Felvetődhet a két tanítási nyelvű képzési formában részt vevők körének a bővítése, illetve várhatók további infrastrukturális fejlesztések is.
Pölöskei Gáborné szak- és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár arról beszélt: a szakoktatásban gondolkodnak azon, hogy koncentrálják a nyelvtanítást, vagyis az óraszámot nem csökkentenék, de alapvetően egy nyelvet oktatnának.
Úgy tudjuk, szerepel a tervek között a nyelvszakos tanári képzésben részt vevő hallgatók külföldi résztanulmányainak támogatása és az anyanyelvi idegennyelv-tanárok alkalmazásának ösztönzése is, akárcsak a nyelvtanulási diákhitel bevezetése, az idegen nyelvi táborok és tanulmányutak motiválása. Egy az innovációs tárca által kiadott közlemény kapcsán felmerült a külföldi filmek feliratozásának előtérbe helyezése, melyre az ellenzéki sajtó is reagált, mondván: ezzel kvázi ellehetetlenítenék a szinkronos szakmát. Ezt a kormány természetesen cáfolta.
