Abban a pillanatban, hogy az EU-s integráció mélyítését szorgalmazó Emmanuel Macront megválasztották Franciaország új elnökének, az unió ki is hátrált mögüle. Angela Merkel német kancellár közölte, hogy Németország nem hajlandó beszállni a francia államadósság finanszírozásába, nem lesz közös eurókötvény. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pedig csak annyit jegyzett meg szárazon: „Franciaországgal problémáink vannak. Túl sok pénzt költenek el túlságosan rosszul. Ez hosszú távon nem működik.”
Patthelyzet jöhet
Az eurózóna második legnagyobb gazdaságának legsúlyosabb problémája a munkanélküliség. Ez a gazdasági növekedés élénkítése nélkül nem fog csökkenni, márpedig ez ügyben az integráció szerepét hangsúlyozó Berlinnek és Brüsszelnek is tennie kellene valamit. A 10 százalékos francia állástalansági ráta a duplája a németnek és a britnek. A szocialista François Hollande elnök ebbe bukott bele, azt ígérte ugyanis korábbi kampányában, hogy javítja a munkaerőpiaci helyzetet.
Júniusban parlamenti választások lesznek. Addig a Macron által kinevezett kormány vezetheti az országot, utána azonban könnyen súlytalanná válhat, ha nem sikerül a most rá szavazó 20 millió francia jó részét pártja, az En Marche! támogatói közé beterelni. A gazdaság kilátásai jelenleg nem rosszak, ám a bővülés felpörgetését politikai tényezők veszélyeztethetik, ha a nyáron megválasztandó nemzetgyűléssel nem lesz meg az összhang.
Nicolas Sarkozy 2007-ben, épp a pénzügyi válság kezdete előtt vette át az elnöki posztot. Bele is bukott a krízis kiváltotta rosszkedvbe, mint ahogy a 2012-ben következett Hollande is. Utóbbi az elmúlt öt évben nagyarányú kiadáscsökkentésekre kényszerült, valamint rekordszintre emelte az adókat annak érdekében, hogy csökkentse a költségvetési hiányt. A gazdaság eközben átlagosan egy százalékkal nőtt csupán. A helyzet, mint fentebb írtuk, most gazdasági szempontból biztató. A francia jegybank által számolt üzleti bizalmi index a múlt hónapban 2011 óta nem látott magasságba emelkedett. A Beszerzési Menedzser Index hatéves csúcson van. Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke nemrég közölte, hogy az intézmény folytatja a laza, növekedésbarát monetáris politikát.
Nem kell megszorítani
Segíti a gazdaságot Hollande 40 milliárd eurós vállalati adóhitelcsomagja is. A cégek nyereségessége a 2013-ban elért 30 éves mélypont után ismét javul. Az egyik legnagyobb állásközvetítő, az Adecco a múlt héten jelentette be, hogy első negyedéves franciaországi árbevétele a munkaerőpiac 2016 végén kezdődött élénkülése következtében 8 százalékkal emelkedett. A vállalati beruházások tavaly 4 százalékkal nőttek az előző két esztendőben kimutatott 2,7 után. Egy cégvezetők körében végzett felmérés szerint a menedzserek a beruházások 5 százalékos bővülésére számítanak. Az elmúlt öt év átlagában a várakozás csupán 1,8 százalékos volt. Hollande megszorításainak következtében a költségvetési hiány alig haladja meg a 3 százalékos uniós limitet, így a gazdaságpolitika jelenleg nincs rákényszerítve drasztikus nadrágszíj-összehúzásra. Kérdés, hogy Brüsszelben és Berlinben is így gondolják-e.