FELEMÁS SOROS-SIKER
„Az autoriter populista erők egyre jobban szerepelnek a választásokon, például Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Ausztriában. Előfordul, hogy bekerülnek a kormánykoalícióba, sőt az is, hogy a többség rájuk szavaz, miként az történt Magyarországon és Lengyelországban” – ezzel a helyzetképpel indokolja a berlini központú, Soros György által támogatott Civil Liberties Union for Europe, hogy évekkel ezelőtt kampányba kezdett „a demokrácia védelmére létrehozott alapért”. A felvetés lényege: mivel az emberek nem a megfelelő politikai erőkre szavaznak, az Európai Uniónak még inkább támogatnia kellene azokat a szervezeteket, melyek a „rossz kormányokat” úgymond helyes, európai útra kényszerítik.
Bár korántsem csupán hazánkról van szó, mivel a számos különböző országban tevékenykedő NGO-t összefogó csoportot a volt TASZ-os Dénes Balázs személyében magyar aktivista vezeti, ráadásul a Sorossal szembeni fellépés úttörője nyilván az Orbán-kormány volt, ez a kezdeményezés vélhetőleg érintené a magyarországi politikai berendezkedést. Már amennyiben sikerrel járnak.
TÖBBIRÁNYÚ LOBBIMUNKA
De mit is akarnak pontosan Dénesék, és hol tartanak céljaik elérésében? Erről maguk számolnak be a honlapjukon, újabb célokat és eszközöket megjelölve. Fontos megjegyezni: az EU jelenleg is komoly forrásokat szán világszerte „a jogokat és a demokráciát” védő csoportok megsegítésére, ám a Liberties most azt szeretné, ha ezt a tagállami közösségen belül is megtenné. A javaslatot állításuk szerint több száz jogvédő és demokráciapárti csoport, de még az ENSZ és az EU Alapjogi Ügynöksége is támogatja. Április végén pedig az Európai Parlament (EP) képviselői túlnyomó többséggel megszavaztak egy olyan határozatot, amely az Európai Értékek Eszközének a létrehozására kéri az Európai Bizottságot (EB).
Ez az a bizonyos alap, amely az eredeti elképzelés szerint mintegy kétmilliárd eurós lenne a következő hétéves uniós ciklus időszakában. Az MSZP-s Szanyi Tibor a vitában nem átallott rámutatni: éppen a magyar kormány tevékenysége a kezdeményezés „legfőbb katalizátora”. Ami persze az azóta felálló új olasz kormány NGO- és bevándorlásellenes kirohanásait tekintve mindenesetre újragondolható kijelentés.
Az EB a napokban meg is tette a javaslatát, miután a Liberties a biztosok meggyőzésére is aktív kampányt indított. Konkrétan arra buzdította a szimpatizánsait, bombázzák e-mailekkel a testületet. Ez a próbálkozás – bár a kérdés csak az uniós büdzsé letisztázásával dől majd el, legkorábban ősszel – legfeljebb részben volt sikeres. A jelek szerint a „Soros-istálló” legifjabb tagjaként ténykedő, a pénzügyi alap létrehozását a szívügyének tekintő szerveződés korábban Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét is győzködte, ám aztán hamar ráfordultak a Soros Györgyöt Brüsszelben puszival köszöntő Jean-Claude Juncker vezette testületre. A meggyőzési kampány oka, hogy a Libertiesnél úgy értékelték a helyzetet: az EB nem támogatja a javaslatukat. Egyes jelekből Dénes Balázsék arra következtettek, hogy Brüsszel csak kisebb változtatásokat eszközölne a meglévő szabályozáson, ami nem lesz elég „demokráciáink védelmezésére a fokozódó támadásokkal szemben”.
BIZOTTSÁGI JAVASLAT
Az EB végül a napokban arra jutott, jöjjön csak létre az EP által is javasolt eszköz, ám annak a neve legyen Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap. Ami nem kifejezetten a Sorosék által erőltetett megoldás. Ráadásul, ha jól értjük, az Európai Parlament által indítványozott „friss pénz” sem kerülne a rendszerbe.
A lapunk által megismert részletezés egyébként tételesen felsorolja, hogy e három kategóriába mely tevékenységek támogatása fér bele. A keret 947 millió euró lenne hét évre, ami meg sem közelíti a Liberties által kért összeget, ám ettől még nem kis pénzről van szó.
Viszont az EB tervezete szerint valójában a jelenlegi szabályozás leegyszerűsítéséről van szó, a meglévő szinergiák kihasználása érdekében. A Jogok és értékek alprogram például tartalmazná ezentúl a testvérvárosi kapcsolatok erősítését, de lehetne forráshoz jutni „a demokratikusabb unió kialakításában való aktív részvétel, valamint a jogokkal és értékekkel kapcsolatos tájékozottság ösztönzése és elősegítése” érdekében végzett tevékenységhez is.
Ismerős célok szerepelnek a Jogérvényesülés címszó alatti program leírásában, melynek célja „a jogállamiságon, a kölcsönös elismerésen és bizalmon alapuló európai igazságszolgáltatási térség továbbfejlesztésének előmozdítása”.
Az előterjesztés szerint mindebben fontos szerep jut a társadalmi szervezeteknek. Vagyis az NGO-knak. A következő kitételt pedig mintha a Liberties anyagából másolták volna az EB szakértői: „A Jogok és értékek program célja kifejezetten az uniós szerződésekben lefektetett jogok és értékek védelme, valamint előmozdítása egyebek mellett a társadalmi szervezetek támogatása által, a nyílt, demokratikus és befogadó társadalom fenntartása céljából.” Kiemelt figyelmet kapnának a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelmet és a gyermekek jogainak a védelmét célzó, azonkívül a történelmi emlékezettel kapcsolatos projektek is.
Emellett finanszírozzák majd a demokratikusabb EU kialakításában való aktív részvételt ösztönző és elősegítő tevékenységeket, valamint a jogokkal és értékekkel kapcsolatos ismereteket – így a javaslat, mely szerint a Jogérvényesülés program ugyancsak patronálja a társadalmi szervezeteket, például „az igazságszolgáltatáshoz való jog tényleges érvényesüléséért folytatott tevékenységek kapcsán”. Az alap összességében fokozza és támogatja a nem kormányzati szervezetek, nemkülönben a civil társadalom kulcsszerepét a közös uniós értékek népszerűsítése, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek terjesztése terén, legalábbis a hivatalos kommüniké így fogalmaz.
KONKRÉTUMOK NÉLKÜL
A jelek szerint Brüsszel részben azért magáévá tette a Soros-féle, amúgy eddig is jelentős összegekkel dotált szervezetek követeléseit, és hajlik arra, hogy pénzelje a demokratikusan megválasztott kormányokkal szembeni „civil” kontrollt. A Fidesz semmiképp sem támogatja az elképzelést, politikai motivációjú kiválasztást emleget a forráselosztás kapcsán, képviselői az EP-ben sem szavazták meg az előterjesztést.
Ugyanakkor – bár az ideológiai alapvetés egyértelmű – a pontos elképzelést egyelőre nem ismerni, a kitűzött célok pedig kissé ködösek. „Az alap szerepe az alapvető jogokkal és az európai értékekkel összhangban lévő szakpolitikák előmozdítása. Célja a jogállamiságon és a kölcsönös bizalmon alapuló európai igazságszolgáltatási térség kialakításának további támogatása és a polgárokat megillető jogok érvényesülésének biztosítása” – zárul az EB anyaga.
Az ideológiai alapvetés persze egyértelmű.
