Hat éve, amikor megalakult az öt kontinens magyarjait összefogó MDT, majd ülésezett az egy esztendővel korábban újraindított Máért, a magyar kormány képviselői örömmel jelentették, hogy 200 ezer honosítási kérelem érkezett hozzánk, és százezren állampolgársági esküt tettek. A napokban minden bizonnyal meglesz az egymilliomodik külhoni magyar állampolgár. Az anyaországhoz tartozás közjogi köteléke ez, amely egyfelől azt bizonyítja, hogy a határon túli magyarság a XX. század tragikus eseményei ellenére megőrizte hűségét, ragaszkodását a nemzethez, másfelől hazánk a határok feletti nemzetegyesítés eme eszközével is megerősíti a világ magyarságát, igyekszik begyógyítani az elszakított nemzetrészek sebeit és jóvátenni azt a megaláztatást, amelyet a tizenhárom évvel ezelőtti kudarcos népszavazás okozott. (Ez a politikai erő, amely a kettős állampolgárság ellen buzdított, ma a külhoniak szavazati jogának elvételét tűzi zászlajára, a politikai haszon reményében megint a határon túli magyarság ellen hangolja híveit.)
Hogy nagy az igény az anyaországgal való szoros kapcsolattartásra, az is bizonyítja, hogy a diaszpórából egyre több szervezet jön el az MDT ülésére: tavaly 76 képviseltette magát, az idei eseményre 93-an jelezték részvételüket.
A múlt évi ülésen fogadták el a Magyar diaszpórapolitika – stratégiai irányok című dokumentumot, amely magában foglalja az oktatásfejlesztést, a szórványmagyarsággal való gazdasági kapcsolatok fejlesztését, a diaszpóradiplomácia megerősítését, valamint a Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ létrehozását. Első lépésként a kormány megkezdte a hétvégi iskolák megerősítését. Munkacsoport kérdőív segítségével méri a diaszpórában működő 213 hétvégi iskola fejlesztési igényeit. Jövőre pályázati úton működési és infrastrukturális támogatást nyerhetnek, akárcsak a szórványmagyarság szervezetei. További fontos terv egy a Rákóczi Szövetséggel közös diaszpóratáboroztatási program elindítása, amelynek a keretében mintegy ezer külhoni magyar fiatal vehet majd részt tíz tematikus táborban. Emellett a Nemzetpolitikai Államtitkárság egyik legsikeresebb projektje a Kőrösi Csoma Sándor-program, amelynek a keretében a tavalyi 100 után az idén 115 fiatal utazott ki közösségszervezésre a világban szétszórtságban működő magyar szervezetekhez.
Az MDT ülésén megvitatják a könyvtári és levéltári magyar hagyatékot összegyűjtő Mikes Kelemen-program, illetve a világ magyar emlékjeleit feltérképező Julianus-program eddigi eredményeit is.
Az MDT, illetve a Máért ülésén bemutatják az európai őshonos nemzeti kisebbségek uniós jogvédelméről szóló, Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezést, amelyet mások mellett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) nyújtott be az Európai Bizottságnak. Mindkét ülésen részt vesz Vincze Loránt, a FUEN elnöke is, és külön standot állíttat fel a Várkert Bazárban, ahol lehetőség lesz a kezdeményezés aláírására, majd európai népszerűsítésére, hiszen egymillió aláírást kell gyűjteni ahhoz, hogy az EU normát alkosson a kezdeményezés alapján. Az Országgyűlés egyébként a múlt héten egyhangú, támogató határozatban üdvözölte a kezdeményezést. Nyugat-Európa számos országában megoldott a kisebbségek helyzete, megmaradásuk érdekében a Kárpát-medencei magyar nemzetrészek is ezt szeretnék. Várhatóan kitér majd erre a témára a MÁÉRT zárónyilatkozata is, buzdítani minden magyart, hogy támogassa aláírásával a kezdeményezést.
A Máért reflektál majd a magyarságot hátrányosan érintő vagy veszélyeztető döntésekre, például a marosvásárhelyi katolikus gimnázium ügyére vagy az új ukrán oktatási törvényre. Számba veszi az elmúlt esztendő legfontosabb programjait (a „2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve” projektet, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési tervet, a szórványmagyarságot támogató Petőfi Sándor-programot és a Szent László-emlékév eseményeit), s ösztönözni fogja a választási regisztrációt, amelyben aktívan részt vesznek a külhoni magyar szervezetek képviselői.
A jövő évre vonatkozóan a Nemzetpolitikai Államtitkárság „2018 a külhoni magyar családok éve” tematikus programot javasolja. Amennyiben ezt a Magyar Állandó Értekezlet elfogadja, minden olyan téma fókuszba kerülhet, amely a családokat érintheti: oktatás, foglalkoztatás, munkahelyteremtés. Már számos konkrét döntés született e területen, így az anyasági támogatás és a babakötvény kiterjesztése a határon túli magyarságra. „Meggyőződésünk, hogy a nemzet megmaradását és gyarapodását – mind az anyaországban, mind külhonban – a család jelenti. Szeretnénk ezt a gondolkodásmódot minél inkább megerősíteni, és minden rendelkezésünkre álló eszközzel segíteni a magyar családokat” – közölte az államtitkárság a Figyelővel.
Borítófotó: A Bonchidai bánffy-kastély udvara. Nyáron a fuen-kongresszuson indították el jelképesen a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést (fotós: Mihály László)
