EURÓPAI HITELINTÉZETI PIAC
Fúziós tárgyalások megkezdését jelentette be a közelmúltban a Deutsche Bank (DB) és a Commerzbank. A két legnagyobb német pénzintézet egyesüléséről már évek óta keringenek hírek, a gyakran cserélődő vezérigazgatók folyamatosan napirenden tartották a kérdést. A korábbi előzetes puhatolózásokat azonban eddig egyszer sem követte hivatalos bejelentés a tárgyalások megindításáról. A két bankóriás frigye kényszerházasság lesz. A DB egykor az egyik legagresszívebb és a legnagyobb globális ambíciókkal fűtött pénzintézet volt. Teljesítménye azonban az elmúlt években fokozatosan elmaradt a versenytársakétól – a hírnevét gyakori botrányok tépázták meg. Mindkét cég több milliárd eurót költött az elmúlt időszakban szervezetének és működésének átstrukturálására. Változott a menedzsment, csökkent a létszám. Mindent megtettek annak érdekében, hogy függetlenek maradjanak. A teljesítmény azonban nem győzte meg a német kormányt, ők fúziót akarnak.
BAJBAN AZ EURÓPAI BANKOK
A német hitelintézetek hányattatásai azonban egy nagyobb problémát jeleznek. Az európai bankrendszer komoly krízisben van. A pénzügyi válságot követően az amerikai bankoknál lezajlott egy tisztulási folyamat, amely piaci koncentrációval, egyesülésekkel járt. Európa nagy részében – és tegyük hozzá, Magyarországon is – elmaradt ez a folyamat, ebből a szempontból minősítette a globális recesszió óta eltelt időszakot Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke elvesztegetett évtizednek. Kevés az olyan üdítő kivétel, mint például Lengyelország, ahol startupbankok sora indult el pár éve, majd növekedési korlátokba ütközve felvásárlási célpontokká váltak, s kialakult egy erős, középbankokból álló hálózat.
A nyugat-európai hitelintézetek árfolyamán meglátszik a hányattatás. Sokan közülük könyv szerinti értékük alatt forognak a tőzsdén, idetartozik a DB és a Commerzbank is. Tavaly az európai bankszektor részvényeinek alakulását követő Euro Stoxx index több mint harminc százalékkal esett. A hasonló amerikai mutató, a KBW bankindexe csupán húsz százalékkal. A szektor értékeltsége kiugróan alacsony szintű volt, a papírok átlagosan negyven százalékkal forogtak a könyv szerinti érték alatt. Az európai bankok csőd elleni biztosításának a költségei megduplázódtak a 2017-es szinthez képest.
KOCKÁZATOK
A kilátások az idén sem sokkal jobbak. Az alacsony kamatszint, a laza monetáris politika és a politikai kockázatok nyomott árszinteket hoztak létre a részvénypiacokon. Ha tovább lassul a világgazdaság, a fejlett országok gazdasági növekedése, akkor az idén is folytatódhat ez a trend. A múlt év második felében felcsillant ugyan némi remény – mármint a bankszektor számára –, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve kissé beleerősít a kamatemelési ciklusba, napjainkra azonban ez már a múlté. Nagyon valószínű, hogy a Fed az idén nem emel már többet irányadó kamatán, sőt néhány elemző a csökkentést sem tartja kizártnak.
Az EKB tavaly megszüntette mennyiségi lazítási programját, amely kötvényvásárlások révén segített a bankoknak alacsonyan tartani a finanszírozási költségeket. Draghi el is indult a normalizálódó kamatpolitika irányába, de az eurózóna növekedésével olyan nagy a baj, hogy a közelmúltban kénytelen volt ismét mentőcsomagot bejelenteni: olcsó hitelekkel segítik az európai hitelintézeteket. A brexit kimenete teljesen megjósolhatatlan, de az biztos, hogy a bankszektor számára még a kevésbé rossz, megállapodáson alapuló kilépés sem lesz kedvező. Hasonlóan rontják a kilátásokat az EU jövőjéről szóló spekulációk.
Az európai parlamenti választások politikai kockázatot jelentenek, s a kiszámíthatóságot tovább rontja, hogy Emmanuel Macron francia elnök lassan már hetente jelent be nagy ívű átalakítási programokat az unió kapcsán, amelyeket aztán Berlinben semmibe vesznek.
A Commerzbank székházának férfivécéje. Megkönnyebbülnek a német nagybankok?
Kétségtelen, hogy az elmúlt években az európai gazdaság ismét gyarapodásnak indult. A bankok számára ez azzal az áldásos következménnyel járt, hogy a hitelfelvevőknek nem okozott különösebb problémát a törlesztőrészletek fizetése. Ugyanakkor a pénzintézetek kis kamatmarzsaik miatt nem voltak képesek érdemben javítani jövedelmezőségükön. Az európai bankok alacsony értékeltsége sok befektetőt csábított arra, hogy vegyen a részvényeikből. Főleg a dolláralapon játszó amerikai alapok próbálták meg ezt és az euró gyengülését kihasználni. Ők most romhalmazokon csücsülnek, hacsak nem írták még le a veszteségeiket: a DB árfolyama tavaly 56, az olasz UniCredité pedig 40 százalékkal zuhant.
De térjünk vissza a két legnagyobb német bank fúziós tárgyalásaihoz! Elvben akár jól is kinézhetne a dolog: a nagyobb DB, ha összefésüli lakossági tevékenységét a Commerzbankéval, csökkentheti a befektetési banki üzletágra nehezedő nyomást. A bizonytalanság azonban nagy: nem lehet tudni, hogy az európai és az amerikai versenyhatóságok milyen feltételeket szabnak. Lehet, hogy pont a jövedelmező üzletágak közül kell eladni valamelyiket.
Berlin mindenesetre szorgalmazza a fúziót, s elemzői vélemények szerint az egyesített bankóriásban ötszázalékos tulajdonos lehet. A DB bizonyos értelemben a német állam házi bankja, gyakran segítette a kormányt nehéz időkben és zűrös ügyekben.
A politika számára ugyanakkor kínos lehet, hogy egy olyan óriástól, amelyben tulajdonos az állam, több tízezer embert bocsátanak el. Márpedig erre nagy szükség lenne a hatékonyság javítása érdekében.
Ezt a keserű pirulát valószínűleg kénytelenek lesznek lenyelni Berlinben. Németországnak ugyanis égető szüksége lenne egy olyan korszerű és hatékony megabankra, amely képes XXI. századi módon finanszírozni a német export terjeszkedését az amerikai és a kínai piacon. Amely felveszi a versenyt az amerikai és a kínai hitelintézeti mamutokkal. A Commerzbankban jelenleg tizenöt százalék az állami tulajdon – ezt a 2008-as pénzügyi válság egyik mentőakciója során szerezték. Csökkent a létszám, s a tevékenységben a betétgyűjtésre és a kereskedelmi hitelezésre koncentráltak. Nőtt az ügyfélbázis és a hitelek volumene is a német gazdaság gerincét adó közepes vállalkozások körében. A pénzintézet ugyanakkor még mindig nehezen versenyez a csaknem 1600 bankot számláló német piacon.
SÉRÜLTEN A PÁLYÁN
A DB sokkal inkább a befektetési banki tevékenységre koncentrál. Az elmúlt években komoly piacokat vesztett, főleg az Egyesült Államokban. A finanszírozási költségei jóval nagyobbak, mint a versenytársaié, ami meg is látszik a nagyon gyenge gazdálkodási adatokon. Mindenesetre úgy tűnik, Berlin kiadta az ukázt: új Európa-bajnokot kell létrehozni. Félő, hogy úgy akarnak pályára küldeni egy bajnokjelöltet, hogy annak műtét utáni rehabilitációja még el sem kezdődött.
A DEUTSCHE BANK LEGNAGYOBB BOTRÁNYAI
Orosz pénzmosás
A DB-t 2017-ben összesen 630 millió dollárra büntette az amerikai és a brit pénzügyi felügyelet. A vád az volt, hogy segédkeztek egy orosz pénzmosási akcióban. A hatóságok szerint a bank pénzmosás elleni szervezete összesen tízmilliárd dollárnyi tranzakciót nem vett észre.
LIBOR és kamatmanipuláció
Két évvel korábban a DB 2,5 milliárdos büntetést kapott szintén brit és amerikai felügyeleti hatóságoktól, mivel 2003 és 2007 között részt vettek egy kamatmanipulációs ügyletben. A német bank londoni leánya a londoni bankközi kamatlábat (LIBOR) befolyásolta. Utóbbi a világ legkülönbözőbb pénzpiacain referenciának számít. A hatóságok szerint a csalásban legalább 29 DB-foglalkoztatott vett részt. Az amerikai felügyelet elrendelte hét alkalmazott eltávolítását: köztük igazgatók és alelnökök is voltak.
Az amerikai gazdasági szankciók megsértése
A LIBOR-botrány évében a DB megállapodott az USA hatóságaival, tetemes kártérítést fizetett. A vádak szerint megsértették az Egyesült Államok által Irán, Szíria, Líbia és Szudán ellen bevezetett büntetőintézkedéseket. Olyan elszámolási (klíring-) tranzakciókat hajtottak végre 1999 és 2006 között, amelyeket az amerikai törvények tiltanak – összesen majdnem 11 milliárd dollár értékben. A DB 258 millió dolláros bírságot fizetett.
Toxikus értékpapírok eladása
A 2008-as pénzügyi válságot olyan értékpapír-konstrukciók kereskedelme robbantotta ki, amelyekkel elkendőzték a kockázatokat. A Deutsche Bank 2017-ben 7,2 milliárd dollárt fizetett az amerikai igazságügyi tárcának, amely azzal vádolta őket, hogy 2005 és 2007 között kockázatos jelzáloghitel-alapú értékpapírokat adtak el.
Kémkedtek a kritikusok ellen
2009-ben egy belső vizsgálat megállapította, hogy a DB egy detektívügynökséget fogadott fel, hogy a bank számára veszélyesnek ítélt emberek – részvényesek, újságírók – ellen gyűjtsön terhelő adatokat. A német ügyészség nem talált olyan bizonyítékot, melynek alapján vádat emelhetett volna. A botrány nyomán azonban a DB menesztette a vállalati biztonságért felelős német divízió vezetőjét, valamint a globális befektetői kapcsolatokért felelős irányítót.
Borítófotó: A Deutsche Bank székháza Frankfurtban. Több milliárd eurót költöttek az átalakításokra
